Új fejezetet nyithatok az autóm építésében.
Befejeződött a nyögve-nyelős lakatolás, és készen van a vasháló az kocsikában.
Nagyon meg voltam elégedve a csövezéssel, teljesen ellentettje volt a mester az eddigi tapasztalataimmal: korrekt volt, pontos volt, mindent úgy csinált, ahogy kértem, szépen és jól dolgozott, a határidőhöz tartotta magát annak ellenére is, hogy a csőhajlító gépe bedöglött, illetve a végösszeg fillérre megegyezett azzal az árral, amit a legelején megbeszéltünk. Szóval egy komoly szakemberhez volt szerencsém, aminek kifejezetten örülök. Úgyhogy ha valaki ilyesmire adja a fejét, akkor javaslom Gál Istvánt.
A cső rendkívül tetszik, rengeteg hely maradt tőle, iszonyat masszívnak tűnik, és ráadásul a motort is keményen tartani fogja. A színével vagyok még bajban, és január 2. a hátáridő, ameddig kitalálhatom, mivel akkor áll neki Lakkcipő.
Hollónak ismét nagy köszönet a fuvarért!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Újabb köszönet Robiéknak a fotókért, illetve Gálnak a hibátlan munkáért, ami teljesen úgy néz ki, ahogy előzetesen elmeséltem neki....
Nekem nagyon tetszik.

Nem bírtam ki, mindenképpen feltolom a képet róla!
A fotózásért köszi Marczin Robinak!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Péntek-szombat-vasárnap= nonstop munka.
De legalább látszatja is van. A végeredmény vasárnap folyamán nagy megkönnyebbülések mellett kitoltuk a lakatosműhelyből a Polskimat, egyenesen fel a trélerre, és elutazott Szirmabesenyőbe Gál mesterhez.
Csütörtökre állítólag készen is lesz, tehát vasárnap valszeg jön vissza Pestre.
A segítségért köszönet az illetőknek, legfőképpen Hollónak, hogy megszervezte nekem a fuvart.

Ma ismét a szemészeten végeztem.
Még hajnali 3 környékén meglátogattam az ügyeletes dokibácsit gondolván, hogy unom már a szememben lévő fémet, ami a hétvégi karosszériázáskor parkolhatott bele. Mivel nem friss darab volt, ezért elkezdett rozsdásodni a szemem kékjében, ennek kifejezetten örültem. Az oxidációnak köszönhetően az eddig ismert piszkáló tűn kívül előkerült egy a dremmer negyedével megegyező akkus fúró is, na ez volt a legjobb.
Ma megismételték ezeket a műveleteket, hogy a széthullott fémet kicsalogassák a golyómból (még mindig szem). Állítólag sikerült, én meg etethetem a helyét szemcseppel.
A másik nem túl örömteli hír, hogy a Polskin még eléggé sokat kell szenvedjünk a hátsó lámpával, hogy az kultúráltan álljon, valahogy nagyon nem stimmel... :(
Viszont minden más készen van.
Kisebb köszörülések még maradtak, de a héten már utazik is a kisautó Szirmabesenyőre nyaralni.

Amik elkészültek:
-A homológizációs szabályoknak megfelelő ülésrögzítés: 3-as lemez talpakon álló zártszelvény üléstartó, a furatoknál csővel átmerevítve, gondos tervezéssel, szép kivitelezéssel, vízmértékbe állítva.
Tapasztalat: Az autót meg lehetne ennél fogva emelni.
-A kézifékkarnak a helye.
A régi lemez meg volt már hajolva a sok rángatástól. Ez viszont 3-asból van.
-Első sárvédő peremezése, kihajtása a 14-es kerékhez
-Csomagtértető leszorítók
-Tankbetöltő fejlesztése a gépkönyvhöz szükséges visszacsapó szeleppel.
Amilyen nehéznek tűnt a már bennt lévő csőbe belevarázsolni egy másik csődarabot, olyan egyszerűen megoldottuk. Köszi Holló a szelepért!!!!!
-Biztonsági öv rögzítési pontja
-Vonószemek helyei
-horpadások kalapálása, apróságok felrakása (tartókonzolok, apró lemezkék)
-illetve a szemem fémmentesítése.

A segítséget, felajánlást köszi: Gyulának, Szőrnek, Baznak, Robinak.
Tominak a hétvégi műszakot.
Rékának pedig, hogy ezt még bírja ép ésszel.

Szétcsaptam magam a hétvégén, kicsit kimerültem, de legalább jól haladtam a kocsival.
Nem látványosan, de készen van a vízcsövek, fűtés, fékcsövek helye. Rájöttem, hogy üléssínből valami combosabbat kell gyártani, a kézifékből le kell vágni, a kormány nagyon jól mutat polskiban, stb-stb..
Szóval tervezés és fúrás-faragás volt a program.
Na meg kiszedtem a laprugót, hogy a lakatos bácsi lássa, hol kell alakítani a bódén, hogy elől is elférjenek a 14-es kerekek brutál ültetés mellett.
A földig lerakva a polskit visszajött az építési kedvem, ami a hétvége folyamán elveszett.
Szívesen járnék így, a mostani állapotában vele.

Csakhogy ne tünjön el a süllyesztőbe a naplóm, írok pár sort a Ladáról.
Múlt hétvégén sikerült a havaseső előtt lemosnom, és megszárítanom az autót. A szárazratörlést meg kellett ismételjem mert a garázs előtt leparkolva már kapott a szemerkélő hóból (esőből?). Ezután a kevésbé hideg garázsban sikerült teljesen felpolíroznom a karosszériát természetesen kézzel.

Utána nekiestem a krómoknak, hát a krómtisztító paszta csodákra képes. Néhány alkatrész, ami már matt barna volt, az most eredeti fényében csillog, nem győztem csodálkozni.

Úgyhogy most bent áll a garázsban az auto, és várja a jobb időket. Egyetlen egy esetben lesz kimozdítva a hétvégén, ha nem tudok missal menni a lakatoshoz a Polskimat csinálni.

Régi vágyam teljesült tegnap!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Mivel a 4 napos hétvége nagyrésze alatt Pécsen Réka autóját taknyoltuk, ezért örültem, hogy a vasárnap megmaradt a sajátomra. Rékáé most egész jól egyben van, jó lett az új váltóval, és bekerültek végre a gömbcsuklós hardik is.
Szőrnek, Pallagi kollégának és Laceenak ezer köszönet a hétvégén nyújtott önzetlen segítségért!

A sajátomnak meg formálódott a hátulja, felkerült a motorháztető, és a jobbos lámpakeret, illetve a kereszttartón is megszűntek a puklik, és ki lett merevítve egy kicsit.
Remélem mostmár tényleg hamar elkészül, mert nagyon szorít az idő.
Finomítgatások még azért vannak rajta.
A hétvégén az apróbb dolgoknak terveztem meg a helyét, köztük a leszorítóknak. A csomagtértetőnél nagyon komoly fejtörést okozott, hogy hogyan rakjam fel őket.
A 3 féle variációról készítettem képet, és végülis sikerült amellett dönteni, amit sokan elleneztek.

Most szakadt egy kis időm arra, hogy feltegyem Réka motorjának készüléséről a fotókat.
Sok apró akadály volt az összerakásnál, 1-1 apróság hiányzott, pár dolog nem stimmelt, gyűrű tört, csavar megszakadt... Így javaslom, hogy senki ne akarjon úgy motort építeni, hogy következő nap külföldre akar menni vele!
A végeredmény egy kellemesen pörgő motor lett, 1-2 apróbb kijavítandó hibával:
elcsesztem a lendkeréknél lévő szimmeringet, félbetörtem a gyorsító fúvókát, magasabb fordulaton visszafullad (kondi, vagy talán ac), illetve a légszűrő tartót is újra kell álmodni.
Ezen kívül sajnos a váltóval is gond van, mert induláskor a rángat, amit sem a kuplungcsere, sem a motor-váltó tartó bakok többszöri cseréje nem oldott meg, így már csak a váltóra tudunk tippelni.
Mindemellett nagyon jól teljesítette a bejáratós útját a pécsi talira oda-vissza.
És azt hiszem, elmondhatom, hogy ez életem eddigi legszebb motorja.
Réka iszonyat sokat segített, és lány lévén sajna az egyszerűbb, de annál undorítóbb munkákat kapta (olajsár pucolása az alkatrészekről, motortér zsírtalanítása, stb. fúúj ), de nagyon kitartó volt, le a kalappal előtte. Aki még nagyon sokat segített az Faterom, Gyula, Holló, Laci, Laceee, Baz, Robi és Karcsibá volt, aki végső elkeseredésemben, mielőtt felkötöttem volna magam, megajándékozott egy új vezérműfedéllel.

Na, ha valaki ki van ábrándulva a Polskikból, akkor asszem én vagyok.
Hétvégén látástól vakulásig azokat csináltuk, éjjel kb. 3-kor jutottam el az ágyig.

Az én autómról nem készültek képek, mert elfelejtettem elvinni a fotógépet.
De a lényeg annyi, hogy az alja 99,5%-ig készen van, szép munkát végzett a lakatos. Felkerült a lengőkar felfogatás erősítése is, az is szép lett, és +1,5 mm -t jelent.
Az alját sokhelyen újra kellett alapozgnom, mert végig lett erősítve szinte az összes hegesztés, illetve fent van az egyedileg gyártott emelőbak, doblemezdarab, illetve az üléssínek alsó merevítése is.
Az utasteret is újraalapoztam, már az első szélvédő környéke is ki van köszörülve, festve van.
Eddig haladtam. Ha a lakatos is úgy gondolja, akkor 1-2 héten belül bódé lesz a lemezkupacokból.

A másik projekt, amire rá kellett hasalni, az Réka motorja volt. Kezdek abba is belefáradni, pláne akkor törtem le nagyon, mikor elcsesztem a burkolatok festését. Szerencsére a hiba orvosolható volt. A megoldáson való töprengés során egyhangúan megállapítottuk, hogy a matt motorborítás (ugye a bázis festék nem csillog) jobban tetszik, mint a fényes lakkozott. Ezért kis segítséggel (köszi Vili) sikerült matt lakkhoz jutni, és azzal lett befejezve a festés.
Az eredmény nem a legtökéletesebb, de tekintettel arra, hogy életemben először fényeztem normális anyagokkal, ahhoz képest elmegy.
1-2 hiányzó alkatrészt kell pótoljak ma még, de elvileg minden van a Novákon, és lehet folytatni ma a motorösszerakást.

Sajna megint nem az én autóm haladt, azonkívül, hogy sikerült vásárolni elég kedvező áron 4pontos öveket. A segítségért ezer köszönet mégegyszer Káliné Gabinak.

Réka motorja a fő projekt most, hétköznap úgysem tudom csinálni a sajátomat.
Most viszont elkezdett szorítani az idő, mert jó lenne ha a pécsi talira összeállna.
Ha minden igaz, 1 alkatrész kivételével minden megvan hozzá, már csak 1-2 dolgot kell lepucolnia Rékának, és kész. Szegény napokat görnyedt az alkatrészei és a 95-ös benzin fölött.
Most hoztam el a homokszórós nénitől a kezelt alkatrészeket, hétvégén lefújom őket.
Illetve tegnap elkezdtük Lacival összerakni a motorblokkot.
Erről lenne pár fotó itten.

Régi vágyam teljesült: sikerült szerezni ATS Classic felniket.
A peremüket esztergályosnak végig kell húzni, meg le kell fényezni, de egyébként gyönyörűek. Sorsukat még nem tudom, mert van ugyebár 13-as felnim. Majd meglátjuk, első körben föl kell próbálni az autóra.
Ezenkívül még lefotóztam Réka hengerfejét is (képminőségért bocsi). Gyönyörűen megcsinálták a szakik a gátrepedéseket rajta.
 Most a motorblokk maradt ott a gépműhelybe, mert annyira szétnyírta a fémforgács a vezérműtengely nagyobb csapágyát, hogy az új sporttengely már be sem ment a helyére. Valószínűleg perselyezés lesz belőle.

Képek most nem készültek, már nem volt lelki erőm hozzá.
A változás annyi, hogy le vannak alapozva a hátsó dobok, és rászántam magam a laprugó kiszedésére újra, így a dobokat kivéve az egész eleje festve van alulról.
Rékának köszi a segítséget.
Ezen kívül még próbálgattam a nemrég szerzett Abarth olajhűtőt, hogy hova lehetne elrejteni. Ezzel kapcsolatban felvetődött a kérdés, hogy vajon mennyire lehet feljebb, mint a motor, hogy ne csökkenjen lényegesen az olajnyomás?
Ezen kívül elkezdtem kialakítani a vízcsövek helyét, és bevariáltam a fűtőradiátort is Baz módra.

Gondoltam egy bejegyzést megér:
Tegnap kiszedtük Rékának a motorját egy kis generál céljából. Ha már kint volt, szét is borítottuk.
Közben meglett, hogy miért is ment olyan jól (80fölött elkezdett kegyetlenül húzni 3-asban): a vezérműtengely egy sporttengellyel felérő paraméterekkel bírt, nem tudom milyen lehetett benne, de iszonyat nagyot nyitott a bütyköket elnézve.
Rakok még föl egy 500-asról fotókat, a srácok alkatrészért jöttek pár héttel ezelőtt.
Illetve egy kiírás Rékáék lépcsőházából (10-es panel).

Szokásos piros képekel jelentkezek.
Iszonyat könnyű felrakni a pirosat az aljára, csak ne lenne előtte a napokig tartó pucolás.

Végre-végre, túl vagyok azon a részén az autónak, amitől nagyon féltem, hogy nem sikerül szép rozsdamentesre megcsinálni. Nagyon utáltam, de mosmár ez megváltozott. A hátsó ülés alatti részről van szó, ahol az emelőbakok és a futómű van.
Mostmár az alját könnyű lesz lepucolni a necces rész megvan.

Nem igazán történt azautóval előrelépés, mert már nagyon kellett egy kis kikapcsolódás, amibe pár napos nyaralás is belefért Rékával.
Viszont a héten újult erővel nekilátok a vasnak.
Tegnap Zsoltival közösen kibéreltük a két kisautó leendő wellness központját, ahova az enyém a fényezés után kerülni fog, és ott várja majd az összerakást. Különösen előnyös a hely abból a szempontból, hogy tőlem fél utcányira van.

Szomabat-vasárnap törött kézzel is sikerült tenni-venni az autón, és hétfőre már gipsz is került a kezemre. Szerencsére itt volt Szőr, aki benne volt a hülyeségben, és képes volt akár hajnali 4-ig is melózni.
A motortér erősítő hegesztéseit pucolásztuk le, apróságokkal húztuk az időt, illetve a bal hátsó lengőkart ismét leszedve egy igen szenvedős technológiával pucoltuk az alváz ottani részét.
A lakatos a héten jól haladt vele, már van szélvédő keretem, a csomagtértető is kezd formásodni, illetve az alját kivéve a sok apróság ki van rajta hegesztve.
Rékának, Szőrnek köszi!

Összeszámolva 4 és fél napom ment csak el a motortérrel. A hiba ott volt, hogy kikentem valami Trinát minőségű festékkel a motor berakásakor, amire ugye most nem akartam ráfényeztetni, mert csak.
Úgyhogy választhattam, hogy vagy leszedem, vagy leszedem. Utóbbi mellett döntöttem, csak ugye jött le szépen a gyári festék is, meg a tömítő, meg a satöbbi.
A baj ott volt, hogy tökéleteset akartam, és a barátok már fogták a fejüket, amikor gravírozótűvel pucoltam ki a rothadást a lemezillesztésekből.
De kész van végre, és büszke vagyok rá, mert megtettem a tőlem telhető legjobbat.
Örömöm kicsit alábbhagyott utána, mert kicsit alámásztam, hogy kivágjam az emelőbakokat, és láttam, hogy sajnos ott lent még rengeteg pucolnivaló van, 1-2 helyen még a homokolást sem úszom meg...
A hétvégi segítségért köszi Rékának, Baznak!

Szöveg nélküli bejegyzés következik, Gyula már említette a lényeges dolgokat.
Köszönök a múlt hétről a barátaimnak mindent!

Tetves messze lesz eme remek eset: kecses kezemmel tekerhetem e kedves kereket.

A beszerzésért köszönet a Marczin családnak, az átalakító gyűrűért pedig Gergőnek az autóközértből!

Gondolkodtam, valószínűleg nem tehénbőr van rajta, mert akkor Mumú kormány lenne. (Asszem még én is keveset aludtam...)

Csak annyira volt időnk hétvégén, hogy Bazékkal kiugorjunk 1-2 órát pancsolni a bányatóhoz. A maradék a kisautóval ment el.
Így most ki van pucolva, alapozva a csomagtér, ki vannak vágva a hűtőnek a nyílásai, illetve 1-2 apróság ki van alakítva, amiket most hosszú lenne leírni.
A felnit is felpróbáltam, sajna kép csak arról van, mert lemerült az akksija a fotógépnek.
Rékának nagyon köszi a segítséget, Bazéknak, Gyuláéknak, Hollónak, Rezsőnek köszi a látogatást! (ők meg segíthettek volna... )

Ui.: Holló: Egész jó a festéked...
Ui2.: A Lalával meg este legyorsultam egy GLS 120-ast, szegény zsiga 3-asban nyikkant.

Délelőtt ráértem.

A mai bejegyzésem címe (az eddigi visszajelzések alapján):
TE HÜLYE VAGY!!!!

Jelen pillanatban kezdem úgy érezni, hogy tényleg közelít a valósághoz.
Elintéztem, hogy mostanában egy darab ruhára, kajára, mozijegyre, stb.-re se legyen szükségem, de legalább megvettem régi vágyaimat a héten, úgyhogy nem győzök gyönyörködni bennük.

Hétvégén segítettem a Kisautómnak csiszolnia magát.
A hegesztési varratok köszörülését tűztem ki célul magamnak, és kezdtem megérteni a lakatos bácsit, hogy miért nem szerette ezt a részét a munkának. Este úgy feküdtem le, hogy a fejemben zúgott még mindig a sikító hangja.
Illetve elkezdtem alapozni a készen lévő részeket.

Szombaton a Kisautóval bíbelődtem, látványos eredmény nem sok volt azon kívül, hogy egy fél napnyi munkával lepucoltam az egyik felnit, és rápróbálgattam az autóra. Nagyon neccesen, de úgy néz ki, jó lesz. Hiába a 6" az 6".

Hétvégén jutott a Ladára is idő, lemostam, illetve megjavítottam az elromlott zárat.

Már 2 hete nem láttam a Kisautót, valszeg nem sokat haladt vele a lakatos.
Nekem viszont régi vágyam teljesült, szereztem versenyfelnit.
Lehet fikázni nyugodtan, de a "kurva ocsmány" jelzőt már kilőtték...

Asszem most van egy percem, így megosztom Veletek ama örömteli hírt, hogy a kisautómnak visszanőtt az orra, és a szemei, amikkel remélhetőleg a kanyarok belső ívét fogja szemlélni elég gyakran, miközben a frissen beállított ajtók felfogják a merőlegesen  érkező nem várt menetszelek hadát.
Viszont nem tudom még, hogy az emelőbak körül a rozsdát hogyan fogom kipucolni. Ha valakinek van tippje, ossza meg, mert lassan nem tudok aludni.
Így is teljesen beteg vagyok, mert már kúúrnám keresztbe, de nem lehet..°²°%"!/%+!6`°%(/%^¢^@##>

Szivatott a Ladakocsi. A bő 2 órára tervezett teljes kipufogó cseréből 3 napos szerelés lett Réka és a család nagy örömére.
A csövek még flexszel csak-csak elengedték magukat, de a leömlőbe beleszakadt csavarokkal nem tudtam mit kezdeni. Így le kellett venni a leömlő csonkot, ahhoz pedig a fél motort ki kell rámolni. Jó móka volt.
De most legalább szép a hangja, kicsit esztétikusabb, és legalább néhány tömítés ki van cserélve újra.

Már 2 hete nem láttam a Kisautót, kezdenek előjönni az elvonási tünetek (a remegés mellett már lerágtam 2 porcot az egyik ujjamról).
Állítólag már föl van pöttyözve az orra. Az elemek nem stimmeltek, sokat kellett variálni, alakítani. A homlokfallal, sárvédőkkel nem volt gond, inkább az alattuk lévő dolgokkal. Hétvégén végre megláthatom, már alig várom.

Közben valamelyik nap voltam gépkönyvezésen érdeklődni, úgy néz ki kérvényt kell beadjak az MNASZ-hez, hogy engedélyezzék a gépkönyvezést, mivel nem felel meg teljesen annak a szabálynak, hogy a forgalmiban lévő márkájú motornak kell az autóban lenni. Tehát vagy gépkönyveztethetek, vagy sem. :(

Vasárnap meg voltunk kint a Rakparti szlalompartyn. Nagyon sajnáltam a Póckit, mert biztos ki szeretett volna menni szaladni 1-2 kört. Meg magamat is, mert néhány veretésnél szabályosan kirázott a hideg.
Íme 1-2 fotó:

Iszonyat fáradt vagyok.
Csütörtökön mentünk volna Lengyelországba, de ez sajnos nem jött össze, így aludhattam nyugodtan egészen addig, míg Marczin Robi kolléga nem telefonált. Kérdésére, hogy "Megyünk Lengyelbe most?" kis gondolkodás után igent mondtam, így elindult Miskolcról értem, persze polskival. Utána már csak a szokásos városok neveit olvasgattuk, Sahy, Dolny Kubin, Bielsko Biala. Este 9-re végeztünk a bevásárló körúttal, aminek során végre megvehettük a hőn áhított gömbcsuklós hórdinkat.
Utána hajnali 3 újra Pest, összeszedtük a lányt, meg a 13-as felnijeimet, és irány Miskóc.
Cirka 3 óra alvás után újra úton voltunk Robival, leadtuk görgőztetni a kerekeimet, voltunk zöldkártyásnál, meg még 1-2 helyen, közük Gáléknál is, akik korrektül elmagyarázták a Polskim és a leendő bukócsövem kapcsolatát, és egybekelését.
Szombaton átmentünk Egerbe a talira, ahol részemről nagyon jól éreztem magamat, ez a nap is hamar elment. Vasárnap szintén vásárlással és egy Szilvásváradi kirándulással telt el, majd este fél 11-kor indultunk vissza a Budapestre.
Robiéknak köszi a vendéglátást, és le a kalappal Andi autója előtt!!!!!

Történt egyszer szombaton, hogy a díszes Polskis társasághoz csatlakozván hű Ladám kipufogója elporlada egy nem várt gyújtáshiba miatta (nem kellett volna durrantani ). Felkerekedvén vasárnap Robi és a Rakamazi rallys legények segítségével új hangtompító rendszer került terítékre. Lelkendezvén kezdetét veszem gondolkodásomnak, mikor szereljem be eme csodás eszközt.

Hozott a húsvéti nyuszi új tűzfalat a Polskikocsinak, illetve bent vannak a belső dobok is, tehát már fel tudtam rakni az első futóművet is. Húsvét hétfőn még hajnali 2-kor is élvezhettem a doblemezek társaságát, akkor fejeztem be a melót. Attila megerősítette az első lengőkar tartó lemezeket, és a tűzfalat is, kb 1 centis varratokkal végig vannak pontozva az illesztések, nagyon tetszett.
Ahogy most áll a kocsi, lassan lesz neki orra is.

A hétvégét baleset nélkül megúsztam.
Most láttam a nyomát, hogy valaki megnyomta a Lada hátulját. Én még véletlenül sem lehettem, mert nagyon erősen kellett volna keresztbe csúsznom hozzá. Úgyhogy száradjon le a mocskos keze, a szájszagától, és ömöljön bele az agyveleje a markába annak, aki egy ártatlan Ladát bánt az utcán!

Hétvégén kibontottunk Bazzal és Csótival (köszike) egy Abarthnak mondott Autobianchi blokkot, amiről kiderült, hogy mégsem az, így a másik motor projekt még várat magára.

Kisautóról leszedtem a jobb hátsó lengőkart, és lepucoltam az alatta lévő részt, siralmas, lesz mit javítania a lakatosnak.
Ezen kívül még felbakoltam az elejét, kibontottam a futóművet, hogy nyugodtan szegelhesse a bácsi a front részt.

Illetve tegnap megérkeztek a várva várt gumijaim is postán.

Rég nem írtam, mert már a kedvem is elment néha az örökös taknyolástól, de most hétvégén végre újult erővel ugrottam neki a feladatnak. Ez talán köszönhető annak is, hogy Aranykoma vitt egy kört keresztbe a Ladájával, és rájöttem, hogy kell nekem egy ilyen Póckiban. Hasonló következtetésre jutottam, amikor Faterom autóját sikerült két kerékre rakni a szlalompályán, és nem sokon múlt, hogy bukfenc lesz belőle.
Ennek örömére a mostani hétvégén elkészültek az első-belső dobok, már csak behegesztésre várnak, pucoltam egy keveset, meg voltunk a balesetin is.

Betegség miatt mostan vagyok újra a világhálózat közelében, így fel is teszem az újításokat.
Lakatos bácsinál voltam látogatóban, már van jobb hátulja az autónak, most készül a bal fenék.
Illetve Sanyival voltunk kint Lengyelben körbenézni, hogy árulnak-e valami jófajta tetűírtó szert gombás bőrre, de nem találtunk, inkább így vásároltunk pár Polskialkatrészt. Ez utóbbiról képek majd később, viszont az útról vannak fotók.

Pár helyen sikerült szétvágnom a kezemet a hétvégén, újra véremet adtam a Kisautóért.
Túl sok előrelépés nem történt, de amennyit szívtam vele, megér egy bejegyzést.
Lepucoltam a hátsó sárvédő mögötti részeket, illetve kitakarítottam a hátsó lengőkar első felfogatása fölötti üreget (ez utóbbi 1 egész napomba került ). A dolgok kaptak egy-két alapozó réteget, amire már csak üregvédő kell majd.

Megérkeztek postán az új játékaim.

Tegnap elvittem a lakatoshoz az egyik lekezelt oldalfalamat, az ajtókat, illetve 1-2 apró szir-szart.
A helyzet az, hogy többet nem szükséges felraknom Faterom polskijára a tetőcsomagtartót, az otthon maradt cuccok már beférnek a ladába is.
Íme néhány friss kép:

A hétvégén iszonyat sokat szívtam a Ladával.
Baja nem volt, de gondoltam megnézem a karbit, hátha lejebb lehet vinni a 10 lityós fogyasztást.
Ott kezdődött a dolog, hogy nem a rávaló karburátor volt rajta, hanem már egy kockáé, ráadásul az is taknyolva. A szerelő sztem lenyúlhatta szegény öregéktől a jó kis 2101-es mechanikus karbit.
Úgyhogy inkább feltettem a tarcsiban lévő ezeröcsi karbit, mivel az jobb állapotúnak tűnt, persze kis pucolás, meg tűszelep, tömítéscsere után.
A karbival szépen járt, nem is volt gond, de akkor figyelmesek lettünk rá hogy a hűtőventillátor el van törve. Vasárnap du. 4-kor kicsit körülményes volt újat szerezni, de megoldottuk. A motor és váltótartó bakok halála miatt a motor kicsit már ugrált a helyén, és a vízpumpára erősített hűtőventillátor ezért érhetett bele a környező dolgokba. Úgyhogy bakcsere, venticsere, légszűrő, lelazult olajszűrő meghúzása volt a vasárnap éjjeli program. Mindenkinek ajánlom.
A segítségért ezer köszönet Csótinak, Lacinak, Sanyinak, és a Novák piacon áruló autósboltos néninek.

A hétvégét megint flexszel a kezemben töltöttem, most intézem a kórházban, hogy nem-e lehetne-e ráoperáltatni mostmán a kezemre.
Íme az eredmény:

Tegnap meglátogattuk a Kisautót, és játszottunk is vele.
Félig elkészült a tetőcsere, kibaszott szép lett, le a kalappal a lakatos előtt, nem lehet majd észrevenni, hogy fedél nélkül volt szegénykém. A tetőablak már a múlté.
Illetve lepucoltuk a padlólemezt is alulról-felülről, mivel a lakatos bácsi aztat mondta, hogy elég csinos lenne ahhoz, hogy ne kelljen kiiktatni. A pucolásért köszi Gyulának.

Srácok!
Benne vagyunk az újságban!
Köszi Petya777!

Én is haladok a kacnielemekkel.

Nah, hát végre elkezdődött.
Tegnap elkerült a lakatoshoz az autóm, ezt megelőzően egy hétig készítettem a műveletre a kisautót, illetve január 2-án, a szétszedés előtt még szépen rajzoltam vele az utolsó köröket.
A segítségért köszi Rékának, Csajosnak, Gyulának, Lacinak, Sanyinak, és a rokonoknak, akik elviselték, hogy trágyadombot csináltam az udvarból és a garázsból.
Az elmúlt hét röviden:
Szétszedés után a belső dobokat pucoltam fémtisztára, illetve ahol rohadt kívül a kasztni, ott próbáltam minél több rozsdától megszabadítani. A többiek segítségével lepucoltuk a belsejéről az undorító kátrányréteget, illetve a hátsó ülés környékét szinte fémtisztára csiholtuk. Az alvázról is el lett távolítva az alvázvédő és egyéb kedves anyag, hogy látszódjon mit kell javítani, cserélni, illetve így legalább megvan az alvázvédelem előtti pucolás egyik fele, de drótkorongot még adni kell neki bőven.
A kiürült, lepucolt kasztnit könnyedén feldobtuk egy utánfutóra, és vígan robogott a Kisautó a lakatos felé, aki majd a tetőablak befoltozásával fog kezdeni.
A fuvarért köszike Sanyi családjának!

2006. 12. 30-án a Kisautóm megnyerte az utolsó szlalomját is.
Összesítettben a középmezőny végén voltam, viszont a kategóriában az első, mivel más induló nem volt 1600cm³ alatti épített kocsival.