Az elmúlt 1 hétben haladt a kisautó, viszont amivel szívni lehet, azzal szívtam is.
-Beszereztem egy 6 pólusú áramtalanítót a kétpólusú helyett. Ezt követelik meg a szabályok, és még annak az esélyét is kizárom vele, hogy a generátor egy lekapcsolás során tönkremenne. Cserébe szívtam vele, mivel a hely a 2 pólusúnak volt kialakítva, így faraghattam szét a méregdrága versenyfelszerelést. De az eredmény önmagáért beszél, 1mm van az ablaktörlő motor és eközött.
-Haladtam a légszűrőházzal is, bekötöttem a karter, és egyéb csöveket, már csak lakkozni kell majd.
-Vásároltam termosztátot a Polimpexben. Csinkve termosztát lett belőle, mert pont jól állnak a kivezető csövei, mintha polskiba lett volna tervezve.
Felszerelése már annyira nem volt egyszerű, pedig csak 2 anyát kellett volna meghúzni. Ennek örömére megszakadt az egyik tőcsavar, de hogy egy kicsit vidám is legyen a dolog, legalább ki tudtam hajtani.
-Bekerült a szivató bovden is, ekkor már éjfél múlott tegnap, így kissé elszunyókáltam a kocsi mellett.
-Továbbá a Közgyűlés közben sikerült beszereznem a rég áhított akksimat, és a rég áhított kormányagyamat. Utóbbiban köszönetet kell mondjak Chrisnek, Fellegi Norbinak, Marczin Robinak és Gergőnek!

Többen kérdezték, hogy mi van az autóval, hiszen régebb óta nem blogoltam. Az érdeklődés rendkívül jól esett. Nem tüntem el, és az autó is folyamatosan alakul, csak sok rajta az apróbb, pöcsölős meló, így nem kívántam minden kis hülyeségről egy bejegyzést írni. Illetve sokminden készülgetett, de olyan rész nem volt még, amire bátran kijelenteném, hogy ez elkészült. Így jelen pillanatban írok egy naplóoldalt a sok el nem készült dologról, amiken nem mindegyiken látszik, hogy sok munka volt velük, de ezt majd jól elhiszitek nekem.

-A gázbovden nagy falat volt (na az elkészült ), kb. annyi az egyedi módosítás rajta, mint az egész autón. A bovdenház rövidnek bizonyult, mivel az Abarth gázrudazat máshol van, mint a gyári polski, illetve más is a bovdenház rögzítése, ezért az egyedi bovdenház mellett még a rudazatot is módosítani kellett. A bovdenre a Marczin Robitól kapott fém faudi-csikló került.
A gázpedálhoz közel eső bovdenrészt már rutinosan oldottam meg, hiszen láttam Robi autóépítésekor, hogy hogyan is kell azt. Egy csomagtérnyitó bovden háza került beépítésre, ez felelős azért, hogy a bovden elkerülje a kardánalagútban futó vízcsöveket. A bovdenhez egy aluból kivésett rögzítőelemet alkalmaztam.

-A légszűrőházam is alakulóban van, Milán készített nekem karbonlapokat hozzá. Túl nagy bonyolultság nem lesz benne, mint ahogyan a régi karburátoromnál sem, két lap között lesz a légszűrő szendvicsszerűen. A talprészbe már a karburátor helyét belevágtam, már csak az átfogó csavarok hiányoznak, és a kartervisszavezetést kell megoldani, de ahhoz is már megvan a girbe-gurba gumicső.

-Nagy volumenű tákolás még a kábelezés.
A hátsó kábelköteg már véglegesen a helyén, minden átalakítás megvan.
Az első kábelköteg kb. 80%-os még, hiszen kb. 70m -nyi kábel még behúzásra kerül, 5 relé, és 4db biztosíték egészíti ki a gyári rendszert. A 4db biztosítékot egy polskiéval szinte megegyezű biztosítékház tartalmazza, csak nem 8, hanem 12 helyes. Ehhez fedelem még nincs, így aki tanáccsal tudna szolgálni, hogy minek lehet a biztiháza, azt szívesen fogadnám.
Jelenleg már csak a vízhőmérőt (régi Lada marad egyelőre) kell bekötnöm, a kürtöt, és a főkábeleket beszereznem, behúznom, stb. Jah, meg persze a kapcsolópanel került be a szivatókarok helyére, itt is Milánt illeti a köszönet a karbonért.

-Bekerült továbbá a benzintank is, sikerült elég izlésesen bekötözgetni a benzincsöveket. És meglepően könnyű volt a tankra rádugni a vastag csövet úgy, hogy nincs ott a gyári emelőbak.

-Rájöttünk még, hogy mitől szar a fék: Lábféket használva a hidrós kézifék is munkahengerként működne, és a márkás, drága, mégis szar munkahenger úgy volt összetákolva, hogy egy kis zeeger ellenében tudott is egy keveset mozogni. Most ki lett alátétezve, illetve normális zeegergyűrűt kapott, de még így sem vagyok nyugodt... :(

-Voltunk még Miskolcon is Robiéknál, ahol egy kellemetes hétvége keretén belül ellátogattunk az aggteleki cseppkőbarlangba. Nagy élmény volt, én még soha nem voltam. Ha már Miskolcon voltunk, beugrottunk Vikihez is, akitől megkaptam a csodás Gerzsonka csodás lökhárítóit, ezúton is köszönöm őket, még soha nem láttam ilyen szépet.

-Megoldódott a hátsó kerékcsapágy gond is, sikerült beroppantani a gyűrűket, már a féltengely is bekötve. Ettől függetlenül keresek még mindig régi roppantó-gyűrűt.


Szóval sokminden sűrűsödött bele a bejegyzésbe, aki végigolvasta (nem sokan ), az látja, hogy kb. semmi nem készült el, és hiába értelmes volt a munka, a kocsi elkészülési mutatója szinte semmit sem haladt előre...

BEINDULT!
22 és fél hónap után újra beindítottam a motoromat. Szőr mintha ráérzett volna, pont jókor hívott, így élőben is hallhatta a duruzsolást. Sokáig nem akartam járatni, mert a rettegtem a szomszédoktól, illetve a vízrendszer még az autón kívül van.
A hangja szinte semmit nem változott, és büszke vagyok, hogy sikerült végre egy 4 hengeres motort is a nulláról összerakni működőképesre.
A működéshez még szükség volt az új hallos gyújtást lepucolni, újra összerakni, illetve a generátorból is hiányzott pár alátét.
Szerencse, hogy Gyula akksija még a garázsban volt (köszi). Természetesen a vezetékelés ideiglenesen készült el, az olajnyomás lámpát egy átlátszó oldalindex helyettesítette. A behúzótekercs vezetéke helyett egy sima csavarhúzót alkalmaztam.
Asszem most kaptam egy kis pozitív lökést.

És természetesen az ígért videó:
http://auto.indavideo.hu/video/900-as_inditas

Hétvégén a munka, főzőcskézés, piacolás, bandázás mellett még maradt egy kis idő a Polskival is foglalkozni.
Az elmúlt hét szívásai mellett most egy kicsit üdítő volt a jó haladás, és a problémák megoldhatóságának ténye. Történt ugyanis, hogy elkezdtük összerakni a hátsó tengelycsonkokat, illetve a gömbcsuklós hardit. Arra fel voltam készülve, hogy a gömbcsuklót még lehet, hogy alátéteznem kell, mert a kisipari gyártás nem mindig a legpontosabb méretezésről híres. Ez így is lett, és Gyula ötletére 5mm-el szélesebb távtartó gyűrűt esztergáltattam a gömbcsukló alá, nem szarakodtam az alátétekkel. Összerakni mégsem sikerült, mert akárhogy húztam, nem feszült meg a csapágy, nem roppant a kedves roppantó gyűrű. Emiatt inkább felraktam egy gyári hardit, hogy meglássuk mit mutat, de sajnos ugyanaz volt a tünet. Az anyán már szétnyaltuk a menetet, kellemesen megforgott a csonkon köszönhetően a majdnem másfél méteres nyomatékkulcsnak, de a kerék még mindig lötyögött. Tapasztalt kollégám Baz megerősített abban a kérdésben, amit a többi szakértő is mondott, hogy van olyan roppantó gyűrű, ami nem hajlandó megroppanni. Szerencsére találtunk otthon egy jót, és azzal gyermeki egyszerűséggel összeraktuk az egyik oldalt.
Ezúton is szeretném kérni, ha valakinek van esetleg elfekvőben egy fém színű (még véletlenül sem sárgára galvanizált) roppantó gyűrűje, az értesítsen!
A lendület hevében nem állt meg itt a munka, hanem Bazzal beraktuk a motort is a helyére, illetve a matt feketére szinterezett kereszttartót. A motortartó bakot még polírozni szeretném, így azt csak ma este tudom majd beilleszteni, addig emelőn áll a motor (feltéve ha nem ereszt a krokodilemelő ), de a váltó be van csavarozva, így már talán segítség nélkül is boldogulok.
Kezd rend lenni a garázsban, tarcsi kerekek az autón, motor-váltó bent, egyre több helyem lesz szerelni.
Baznak ezúton is köszönöm a segítségét, Rékának, Emesének és Hollónak pedig az alkatrészbeszerzést!

UPDATE: Felpolíroztam a motorbak látszódó részét, egy kevés menetmetszés után fel is került a motorra, így a saját kereszttartóján áll már a motor.
A generátorom is készülő félben van, de sajnos még hiányzik a teljességhez 1-2 alátét belőle.
Egyébként tegnap ismét mélypont volt az autóépítésben, semmi nem úgy sikerült, ahogy kellett volna. Egy picit kellett variálni a motortartó baknál, hogy felférjen a motorháztető, az mondjuk sikerült, de a legnagyobb problémám, hogy a hátfal nagyon nem passzol. Sajnos el lett cseszve a lakatolása, és az éxíjtárcsa durván beleér. Több centit kell majd rajta hajtani, amit valszeg a festés már nem fog elbírni, így lehet újra kell majd fényeztetni... :(

Összeraktam az önindítómat is. Valahogy nem bíztam benne, hogy összeáll, pár hónapja már szétszedtem, és nem emlékeztem mi hogy van a 900-as önindítókon, de mégis sikerült összehányni, nem volt bonyolult. Ugyanolyan homokszórós, üveggyöngyözős, festős, galvanizálós kúrán vett részt, mint a többi alkatrész. Kinézetre elmegy, a régi állapothoz képest nem rossz.

Illetve elkészült a motortartó bakom is.
A bakot kb. 1 éve kerestem autósboltokban, hogy vehessek újat belőle, az Unixnál fél évig ígérgették, hogy hozzák, de semmi. A kutatás során kiderült, hogy amivel anno összeraktam a 900-ast, az a motortartó bak a kb. 1980-ig gyártott 127-es Fiatok bakja, és eléggé esélytelen ilyet találni.
Szerdán egy hirtelen ötlettől vezérelve elmentem az interneten legtöbbet ajánlott szilentblokk gyártó emberkéhez, aki közölte velem, hogy még aznap mehetek a leadott, és felújított bakomért. Ma el is hoztam. Kis csinosítás ráfér, de a gumi áll benne elég szépen. Újabb nagy problémán vagyok túl.

Hétvégén volt egy kevéske időm foglalkozni a saját autómmal is, így beragasztottuk a tőcsavarokat, és lefújkáltam 1-2 dolgot.

A tőcsavarok beragasztásához Loctite menetrögzítőt használtunk, a hátsó agyakba 100Nm-el, az elsőkbe 90Nm-el húztuk bele a csavarokat, és ezekután kötött meg a ragasztó. Reméljük lesz annyira erős, hogy nem fog kitekeredni az első kerékcserekor. Az első kerékagyba azért kellett finomabban belehúzni, mert a tőcsavar nem menetes része is kellemesen besüllyedt a menetbe, tehát az első agyak lényegesen gyengébb anyagból készültek, mint a hátsók. Bár ezt lehetett sejteni, mivel a hátsó agyakon látszódik a hőkezelés nyoma.
Az agyakat utána átfújtam matt lakkal, valamit csak véd alapon.

Érdemességként még lefotóztam a nyomatékkulcs készletet, ami kérésemre Faterom szekrényéből került elő, én még nem láttam ilyen kicsit. Kő egyszerű szerkezet, egész kis nyomatékokhoz való, a mértékegységnek még utána kell néznem, de így saccra 20Nm-től lefelé tud teljesíteni.

UPDATE:
Tegnap bekerültek a kerékagyak. Sajnos nonstop autósboltot is kellett látogatni, mert elkúrtam a szimmering beütését az egyik elsőbe. Ezen kívül felkerültek a dobok is.
Hátulra gyártani kell a gömbcsuklós hardihoz távtartó alátétet, ha az megvan, akkor a hátsó agyakat is le lehet húzni.
Féklégtelenítés az apróságok összerakosgatása miatt elmaradt.

Tegnap adtam két gázfröccsöt!
Na meg összeraktam a váltómat végre a titkos receptem alapján.

Hozzávalók egy alig 30 ezret futott váltó karbantartásához:
-1 db váltó
-1 liter benzin
-1 ecset
-1 liter váltóolaj
-1 db homokolt, szinterezett kiemelővilla
-1 db kinyomócsapágy
-2 db kinyomó villa persely Gyulától
-2 db homokolt, szinterezett gumiharang lemez
-2 db féltengely gumiharang
-1 db szimmeringes váltófedél
-1 db szinterezett váltótető
-2 maréknyi zsír
-1 db nyelestengely megvezető persely kompletten
-néhány darab tömítés
-pár csipet tömítőpaszta

Elkészítési javaslat:
Szedd elő a régi, olajos, mocsokos váltódat, amiből már előzetesen kiflexelted a 900-ashoz felesleges dolgokat. Szerezz, vagy bérelj egy kedves barátnőt, aki hajlandó tisztára lepucolni az 1 liter benzin és egy csavarhúzó, illetve ecset segítségével.
Ha ez készen van, és az összes hozzávaló elő van készítve a főzéshez, akkor elkezdheted az összerakást. Először érdemes a váltófedelet cserélni az új szimmeringesre, majd a gumiharangokat, és a nyelestengely perselyt. A műveletek befejezéseként érdemes feltölteni olajjal, mert ha az összeszerelés előtt tesszük, akkor az összes ki fog folyni. Miután beletöltöttük a finom illatú váltóolajat, utána hozzáteszünk még egy marék zsírt, melyet kissé eloszlatunk a fogaskerekeken. Ez adja meg a dolog pikantériáját, kissé sűrűbb lesz az anyag a váltóban. Baztól lestem el a technikát. Ha ez is készen van, akkor hozzáadjuk a váltótetőt, és el is készült a váltónk. 900-as motorunk előszeretettel fogja fogyasztani ezt a csemegét.
A végeredmény a képeken. Jóétvágyat kívánunk!

Nagyon boldog vagyok! A hétvégén becsöveződött az autóm, és lepucolódott a váltóm.
A vízcsövek berakásához Marczin Robiék jöttek fel Miskolcról, illetve Zsolti ugrott át segíteni, ezúton is nagyon köszönöm nekik. Az említett kollégák rutinos és abszolút körültekintő munkájának köszönhetően sikerült a 2+1 db ötrétegű csövet úgy behajtogatni, hogy a bódé fényezését sehol sem sértettük meg, ez külön örömet okozott, sőt a vártnál sokkal stabilabban és igényesebben sikerült a csövek rögzítése.
A gázbovden házát kell még egy kicsit meghosszabbítani, de amint az is készen van, a kardánalagútban nincs több teendő.
A munka nagy lendületében beraktuk végre a kéziféket is. A csavarjait kissé nehézkes volt rögzíteni, erre nem gondoltam a karosszéria átalakításánál, de megoldottuk, és szerencsére az egyedileg legyártatott fékcsövek hosszával sem volt probléma.
Ez volt vasárnap. Szombaton Gyulával egy ismerős autóján féket "restauráltunk" , közben Réka kezelésbe vette a váltómat. Lepucolta a majd két éve rajta rohadó olajsarat, és lefújta a féltengelyeket, köszönöm Neki is, mert szépre sikerült! A váltó egyébként egy nagyon keveset futott autóból származik, és 1 évet kibírt alattam a 900-assal. Ennek örömére ugyanaz kerül vissza, túlontúl kicsinosítani nem szándékozom, mert ki tudja, hogy meddig bírja, lehet, hogy egy hónap múlva összeakadnak a fogak.
A segítkezőknek és a látogatóknak is mégegyszer köszönök mindent!

Nem szokásom ennyit blogolni, de most megint úgy éreztem, hogy kötelező.
Szóval beléptem a klubba: Megérkeztek a gumijaim, kevesebb, mint 1 hét alatt, és gyönyörűek. Ez is több éves álmom volt, hogy A539-em lesz, és ráadásul újban. Életem első új gumija, úgyhogy nagy az ünneplés.
Felszereléssel még várni kell, hiszen görgőzni, esztergálni, polírozni, üveggyöngyözni és fényezni kell a felniket.

Ezen kívül Milánnak tartozom még nagy köszönettel, hogy elkészítette karbonból az ajtózsebem peremét. A zseb teljes elkészülte még várat magára, de a kritikus része megvan.

Ami még említésre méltó, hogy befejeződött a Semperit benzincső fékfolyadékos hosszútesztje. A cső kellemesen bírta a fékfolyadékot egy hétig, semmi keményedés, repedés, elszíneződés nem tapasztalható, még a feliratot sem oldotta le a külsejéről. Következhet a székletvizsgálat.
Az eredményen felbuzdulva rögtön fel is szereltem a csövet, és utána a kormányművet is rögtön.

Tegnap jót mulattunk a garázsban Gyulával, rendezgettünk, válogattunk. A galvanizált alkatrészeink készültek végre el, és gyönyörűek lettek. Amit találtam otthon új és régi kispolski csavart, azt galvanizáltattam, és megérte, mert a kiinduló állapothoz képest mind szép lett. Ezen felbuzdulva ma leadtam a garázsban összeszedegetett csavarokat is.
Azért kényelmesebb ilyen állapotban tárolni őket, mint retkesen, olajosan.

Rövidke bejegyzés alkatrészbeszerzésről.
Szerelésre a hétvégén lagzi miatt nem volt idő, de cserébe megérkezett 1-2 rendelt alkatrace.

Megjött a Vaterán vásárolt olasz, Polski kinyomócsapágyam, ami összepróbálva a régebben vásárolt Sachs 127-es szerkezettel hibátlannak tűnik, így fel is szerelhetem a kuplungot a motorra.

A Miskolcon legyártott tőcsavarok is megérkeztek a műbizonylattal együtt. 85mm teljes hosszúság, 10,9-es hőkezelt keménység. Ezeket még szeretném galvanizáltatni, utána meg már "csak" anya kell hozzájuk, ami annyira nem lesz egyszerű, mivel mozgókúpos anya kell, amely nem zárt, mivel a tőcsavar kellemesen kilóg. Nem lenne hátrány, ha hosszított anyát találnék, de ami a legjobb, ugyanez kell kerékőrben is.

Tegnap Gyula és Gáspáry Laci megleptek a garázsban, és elhozták az új dudámat, köszönöm nekik! Fiat kürtről van szó, amely kb. fele akkora, mint a gyári, és kellemesen vízmentes csatlakozása van. Asszem ez ma délután be is fog kerülni.

Ami még hozzásegített az eladósodáshoz az az, hogy megrendeltem a gumijaimat.
Mivel a legtöbb megkérdezett gumisműhely azt mondta, hogy felejtsem el a Yokohama A539 175/50 R13-as gumit, mivel már nem gyártják, így lépnem kellett, hogy még legyen a hőn áhított méretből, mivel emiatt a gumi miatt akarok visszaállni 13-as kerékre. Így leadtam a rendelésem a gumik.com -on, mivel az ő listájukban még szerepelt. Nem szeretem a netes vásárlást, de eddig úgy néz ki, működik, legalábbis visszajeleztek, hogy a pénzem már odaért, a gumikért meg izgulhatok tovább.

Elég gyér bejegyzés következik, de úgy gondoltam archiválom, ha már 2 délutánt eljátszottam az összerakással.
Tegnap sikerült összeállítani az első futóművet.
Még 1-2 dolog hiányzik róla, de a nagy része fent van.
Összeszerelésre került a 11 ezret futott gyári lengőkarszett, amelyek homokszórva, alapozva, majd fényezve voltak.
Felkerült a tengelycsonk is a szinterezett fékalaplapokkal.
Illetve lassan elfogy egy egész doboz zsírom, amit az összeszereléskor a csavarokra kenegetek, hogy még véletlenül se jusson eszükbe rothadni.
Az első futóműből már csak a kerékagy hiányzik, de annak a felszerelésével várni kell egy keveset, mert a racsing tőcsavarok most gyártódnak hozzá.

A kormány alkatrészei is beszerelhetőek lennének már, de a fékfolyadéktartály és a főfékhenger közötti cső hiánya miatt még várok vele, hiszen a csöveket utólag már macerás berakni a helyére.
Sajnos ezügyben gondolkodóba is estem, hogy sima 2rétegű, fekete 8-as benzincsővel helyettesíthető-e az említett gumicső. Tehát a benzincső bírja-e a fékolajat?
Ha valakinek van némi tapasztalata ezügyben, ne kíméljen!

Most hétvégén Alsóörsön voltunk. Hogy miért is?
Hát a szokásos Trabitalira mentünk le.
Kis hezitálás után, és az időjárás javulása után úgy döntöttünk leszaladunk, és meglátogatjuk egy kicsit agyament trabis kortársainkat.
Mit mondjak, megérte. Azt a hangulatot, amit egy trabis talin lát az ember, elég nehéz überelni.
Csatolok pár fotót, és videót, hátha sikerül egy kicsit átéreznetek.

http://auto.indavideo.hu/video/A_Trabisok_sem_100-asok__1resz
http://auto.indavideo.hu/video/A_Trabisok_sem_100-asok_2resz
http://auto.indavideo.hu/video/A_Trabisok_sem_100-asok_3resz
http://auto.indavideo.hu/video/A_Trabisok_sem_100-asok_4resz
http://auto.indavideo.hu/video/A_Trabisok_sem_100-asok_5resz
http://auto.indavideo.hu/video/A_Trabisok_sem_100-asok_6resz


Jah, Dömiéknek üzenem, hogy egy szódásszifon segítségével tudatosítottuk a trabantosokban, hogy mi is az a 'fény'. Nagy buli volt...

Szabim utolsó két napja a kisautóval telt.
Lefújtam az első lengőkarokat (képek majd később), felszereltem a motorra a kipufogót, vízpumpát, illetve a karburátort.
Utóbbihoz Martonvásárról sikerült tömítéskészletet szerezni, ahol egy rendkívül segítőkész szerelőpárosba botlottam. Az urak már több évtizede Dellorto és Weber karbikkal foglalkoznak, nagyon értik a dolgukat, és szinte mindenük van. A tüték csak úgy sorakoznak a polcon, mindenféle méretben és kialakításban. Legnagyobb meglepetésemre a csevegés közepén behoztak egy gyönyörű 40-es fekvő Webert rozsdamentes tütékkel és szívócsonkkal felszerelve, amely pont az általam használt 900/1050-es motorokhoz készült. Akkor majdnem elpityeredtem. Kép sajnos erről sincs, elvittem ugyan magammal a fényképezőgépet, hisz éppen nyaralni mentünk, de
memóriakártyát már elfelejtettem belerakni.
Ezen kívül még felkerült a laprugó is, illetve szétszedtem végre a generátoromat és az önindítómat egy kis felújítás céljából.

Rövidke nyaralásunkat félbeszakítván a szerdai nap a kisautóé volt. Tudtam, hogy nem nyugszom a hétvégéig akkor, ha nem nyúlok hozzá, így ezt megelőzvén dolgoztam rajta egy keveset.
Rékának és Hollónak ezer köszönet a segítségekért.
Ami történt:
-bekerült a végre elkészült váltórudazat
-bekerültek a lengőkarok hátulra
-befejeződött a hátsó fék
-homokoltattam, és alapoztam az első lengőkarokat (erről sajna már nem készült kép).
Gyorsan csatolom a képeket.

Szombaton állatkertben voltunk.
De ami inkább ide illik az a vasárnap:
Szétszedtem végre a 11ezret futott első futóművemet, lepucoltam a felhasználandó alkatrészeket belőle, és a maradék időt festékkúrával töltöttem. Eredménye az lett, hogy szinte minden alkatrész le lett pingálva a futóműhöz az első lengőkarokat kivéve. Azokat mindenképpen homokoltatnom kell előtte, mert a gyári festés olyan szívós rajta, hogy a drótkorong nem vitte.
Illetve a nap végére megtanultam színeset köpni.

Egy bejegyzést megér.
Holló kolléga elhozta a galvanizálós nénitől az alkatrészeimet. Minőségre nekem tetszik az általuk készített ságra horgany, még boldog is lennék, ha nem hagytak volna el 3 hézagoló alátétet, és még egy másik apró alkatrészt. Cserébe kaptam olyanokat, amiket sztem soha a büdös életbe nem tudok használni, mert azt se tudom, hogy mihez jó.
Ezekután kíváncsi vagyok a krómozásra, aminek az árával már amúgy is át lettem b****va...
Kicsit negatív volt ez a bejegyzés, de kell ilyen is.

Pótolnám az elmaradt blogolásokat, eléggé sokminden történt. Hogy ne legyen annyira uncsi, és ne kezdjen el korhadni az ujjam a sok írástól ezért csak tőmondatokban ragadnám meg a lényeget.

Saját autóm:
Kaptam nelásskirácsot, a régi emlékek miatt lehet időnként felrakom.
Szintereztettem, fényeztem rengeteg elemet, a futómű lassan összerakhatóvá válik.
Kovácsoltattam rugókat, illetve galvanizáltattam a csavarokat, ezek még Hollónál vannak, akinek ezúton is nagyon köszönöm a segítségét, hogy képes rohangálni a szarjaimért.
Vásároltam rengeteg csavart, illetve az elektromos szereléshez szükséges alkatrészeket. Lassan már tényleg csak rakni kéne összefelé...

Réka autója:
Kicseréltük az első tengelycsonkokat nem kis munka árán, illetve megállapítottuk, hogy a futóműnek megérett a teljes cseréje. Nagyrésze már megvan, csak annak is neki kellene állni.
Réka egymaga kicserélte a lökhárítóit BIS-re, ügyes vót.
Felkerültek a régi alufelnik mostmár normális csavarokkal, illetve megjavíttattuk az eresztő (szilikopasztával kikent ) gumit.
Bekerültek a vadi új Bimarco ülések, ebből következően a vezetési élmény iszonyat megnőtt. A következmény az, hogy mégkevésbé tudok normálisan közlekedni az autóval, így próbálom kerülni azt.

Sárga polski javításra:
Nem kis munkával végülis tegnap generáloztuk a motorját Gyulával. Ennyire retkes motort még életemben nem láttam. A 2. olajcsere után is a leengedett olaj tele volt "metálszemcsékkel", mint egy jó fényezés. Az egész motort többször ki kellett mosni, illetve pár csapágy, veztengely, gyűrűk, olajpumpa volt a cserélendő alkatrészek között. Itt jegyezném meg, hogy mindenképpen érdemes olajat cserélni normális időközönként, és rendes olajat beletölteni, illetve pucolni az olajszűrőt. Aki ezt nem teszi meg, az ne várjon túl hosszú élettartamot a motorjától. Remélem lesz aki megfogadja ezt a tanácsot, mert nekem fájt ahogy ez a motor kinézett.

Mivel régen írtam az autómról érdemileg, ezért itt az ideje a blogolásnak.
Egy hónap alatt csak pár dolgot raktam bele, de az elképzelésekből nem akartam engedni, így csak idáig jutottam sajnos. Picit a kedv is alábbhagyott, de most úgy érzem visszajött, mert volt egy kis sikerélmény: Nagy örömet okozott, hogy tegnap véglegesen a helyére került a fényszóró, és a fékfolyadék tarály. Így megint talán egy haladósabb hétvége elé nézek.

Az elmúlt hétvégén ismét megjártuk Lengyelországot, de hogy kicsit sem unalmas túra még izgalmasabb legyen: POLSKIKKAL.
Előtte gyorsan átnéztük az autókat, lámparelézés, fényszóró állítás, függőzsírzás, hengerfej utánahúzás, gyújtásállítás, olaj, stb, és péntek hajnali 3 körül nyakunkba vettük a világot, meg a két polskit.
Az összesen 1100km-es fordulót gond nélkül vették a kocsik, Gyulának egy biztosítéka ment el, Rékáén pedig a légszűrőt tartó csavar adta meg magát, de kb. 5 perc alatt gyorsszervízeltük. A motoroknak egy hangjuk sem volt, végig tűrték a 90-es átlagot, kivéve a hegyekben, mert ott igencsak kellett néha a 2., 3. fokozat is.
Lengyelországban bontóztunk, vásároltunk új alkatrészeket, rucikat, meg ami a legnagyobb okot adta az útra, Réka, Csajos illetve Gyula is átvehette a megrendelt kagylóüléseit a Bimarco cég garázsánál. Marek, a cég feje csak vigyorgott, amikor meglátta, hogy a 6 db ülést az amúgy is túlzsúfolt Polskik tetejére akarjuk felrakni.
Ez a tervünk sikerült is, viszont innentől kezdve az összes lengyel autós megmosolygott, illetve hüvelykujjukkal jelezték elismerésüket a két kiskocsinak.
Vasárnap 11 körül érhettünk Pestre hullafáradtan, de megérte, mert iszonyat élmény a Polskikat visszavinni a szülőföldjükre.
Asszem ilyenre soha többet nem vállalkozok.... vagy mégis...

Talán nem áll annyira messze az autóktól a drótszamár, ezért merem ide feltenni. Ha más nem, azzal is indokolhatnám, hogy az autómon végzendő technológiákat tökéletesítettem rajta.
A lényeg, hogy ha már polskim nincs egyelőre, kicsit kicsinosítottam a bringámat, meg mint utólag kiderül, nem ártott egy kicsit rendbeszedni sem.
Milánnak ezer köszönet a szétszedéses-összerakásos segítségért, nélküle még mindig próbálnám a pedálagyat betekerni.
A vázról a festék kromofággal le lett marva, utána kapott egy kis homokszórást, és végül mattfeketére szintereződött. A teleszkóp a kromofágos fürdő után polírozódott.
Egyébként új fékpofák lettek felszerelve, csapágyakat átzsíroztuk, kerekeket Milán kolléga kicentírozta, és még sok apróság.
A vége egy stabil, nem kotyogó-lötyögő bringa lett, amely igencsak tetszetős a számomra.

A napokban történt, hogy egy fiatalember (továbbiak Norbert ) jelentkezett egy igazán kivételes problémával nálunk, leállt, és nem indult az autója.
Megnéztük, és már a gyújtásállításnál gondokba ütköztünk, mivel a hanghatások érdekesek voltak a vezérmű részről. A vizuális effektek még különösebbek voltak, a főtengely forgatása során egy bizonyos szakaszban a gyújtáselosztó tengelye nem mozdult. Ekkor már biztos volt, hogy a vezérműlánc lehet a biztos működés megrontója.
Hogy feltettem blogra, az is emiatt van,  hiszen ennyire kimerült vezérlést ritkán lát az ember, remélem élményt nyújt mindenkinek. A motor ezen része a csavarok, egyéb dolgok állapotából ítélve még nem volt megbontva, így 80000km fölött meg már érthető volt, hogy ugrik néha-néha a lánc.
Valszeg olaj sem volt még benne soha cserélve, de ez már "mellékes".
A kései kezdésnek köszönhetően hajnali 3-kor végeztünk a szereléssel, és a pizzákkal.
A vezérlés hibátlan lett, kapott új olajat, meg a szokásos apróságokat (motortartó, olajbetöltő sapka, normális saruk, stb.
Az autó úgy megy, mint egy átlagos polski, nem túl jól, viszont alapjárat magasságában van egy kb. 10 másodperces rendszerességgel előjövő szisszenéses kattanás (asszem ebből már tudjátok, hogy milyen ).
Illetve a tökig betekert alapjárat is néha ingadozik, főleg mikor az előbb említett zajt hallja az ember. Igazából semmihez nem lett hozzányúlva a karbin, a gyújtás, szelephézag pedig jól be van állítva, már amennyire a rettenet olajsár engedte.
Karbival még fogunk próbálkozni, de megvan a sansza, hogy a szelepek harcoltak már a dugattyúval, és valamelyik sérülhetett. Akinek van már hasonló zajban, vagy szelepsérülésben tapasztalata, az megoszthatná velünk. Tehát véleményeket várunk.

Elég régen született tőlem bejegyzés. Ez amiatt van, hogy bár az autón folyamatban dolgozom, nem történt akkora nagy előrelépés, arról meg nem akartam értelmetlen blogbejegyzést írni, hogy a csomagtértetőn lévő nagy lyukat kiüregvédtem. A másik meg, hogy amióta nincsen a www.fiat126.hu -n a kis index a Garageblogról, azóta néha el is felejtem megnézni.

Tehát ami friss: Tegnap lepucoltam a leendő kábelkötegemet, egész jól sikerült, szép lett, csak elfogyott a bandázsszalagom, így a végére maradt a szigszalag. De végülis mindegy, mert hiába ment rá egy délutánom, ez még csak az 1.0-ás verzió, mivel még elég sok sarut újra kellene cserélni, és az egészet át kell szerkaszteni, hogy passzoljon az egyedi igényeimhez. (relézett gyújtás, fényszórók, hűtőventi, stb.)
Miután már jókedvem lett a pucolóbenzin gőzétől, elmostam benne a szerszámaimat is. 7 év után ez a második alkalom, hogy leretkeztem őket. Asszem túl igényes vagyok.

A többit nagyvonalakban:
-voltunk Pécsen Réka autójával
-elkészült az autóm teljes üregvédelme. Hét liter üregvédőt használtam el. A kereskedő szerint 2 liter elég lett volna. Nem is volt egyszerű kimosni az autót az üregvédőből.
-átwaxoltam a kocsi külsejét, a csomagteret, és az ajtókat kívül-belül. Az utastér, motortér még hátra van.
-Végre ténylegesen is elkezdtem összerakni az autót, bekerült néhány patent, egy ablakmosó tartály, illetve a fényszórókeretek.

Az üregvédős képeket Gyula blogjából loptam, nekem nem volt érkezésem fotózni. Köszi a képeket!

Elkészült a teljes alvázvédelem.
Vasárnap Rékával festegettünk 1-2 apróságot (hátsó lámpák mögött, illetve a kopoltyú mögött, első szélvédő alatti lemez belseje), majd hétfőn kitömítőztem az alján azokat a részeket, amik még igényelték, és lealvázvédtem a padló maradék 2/3 részét újra.
Így összesen 9 liter alvázvédő került fel (6 kartus fújva, 3 kenve), ez már csak védeni fog valamennyit...
Jó látni a kontrasztot végre, hogy felül teljesen zöld, alul teljesen fekete.

A küszöb alatti részt is lealvázvédőztem újra, a színrefújásán még gondolkodom.
1-2 apróságot kell még temperás ecsettel átjavítani, és utána jöhetne is az üregvédelem.

Ui.: Holló, köszi a kipuhegesztést!

Hétvégén végre valahára nekiállhattam a Polszkinak.
Rendrakás, és az apróságok festegetése után nekiláttam felbakolni az autót.
A bukócsöves emberke mondta, hogy kicsit változik a csöves autók emelése, de gondoltam ez biztos csak a ladákra vonatkozik. Hát nem így lett. Annyira stabil lett a bódé, hogy bármilyen módon is próbálkoztam, nem tudtam megcsinálni, hogy az autó a 4 bak helyett ne csak 3 lábon álljon.
Most az egyik hátsót ki is húzhatnám alóla. Ez kellemes meglepetésként érintett.

Hosszas gondolkodás következett a teendőkről (mások szerint időelbaszás ), és egy isteni szikra hatására nekiláttam a 'futóműelemek alatti alvázvédelem' helyett egy újabb 'teljes alvázvédelemnek'. Persze szép kis ecsettel, de a megfelelő hígításnak köszönhetően az anyag teljesen szétterült, így olyan, mintha újabb fújt réteg került volna föl. Sajnos elfogyott az anyag, így csak a 3 hosszmerevítőig jutottam (persze az elejétől ), de hétvégén újult erővel befejezem.
(Lakkcipő, remélem nem olvasod e sorokat, már így is tengeralattjárónak hívtad az autómat. )
Kép csak a bakolásról készült, mert elfogyott a batterika a digitál fotomasinából.

2 hete nem született bejegyzés, mert a folyamatos robotolás mellett nem volt kedvem fotózni. De legalább összeállt Réka autója (szőnyegcsere pucolással, átkábelezés, takarítás, motorblokk záródugó olajfolyásának megszüntetése, motor szétszedés és összerakás, motor újra összerakás, mert beejtettem egy alátétet a hengerfejbe , stb.), illetve Faterom autója (kuplungcsere, hengerfej utánhúzás, beállítás, generátorosítás egy generátor széttörésével ).
Utóbbinak a kuplungja olyan jó lett, hogy rugós tárcsával gyönyörűen elkapar a szerkezet. Megérte Valeot beletenni.
Motanra eljutottam odáig, hogy üres és tiszta a garázs, végre folytathatom a pepecselést a sajátommal.

A bejegyzés apropója Marczin Robi zsákmánya volt, amiből egy párat vásárolt nekem is. Ezúton is köszönöm. Valószínűleg nagy hasznát fogom venni kocsikázás közben, mert ugye se kárpit, se hangszigetelés nem fogja elnyomni a kipufogó könnyed zümmögését.

Elkészült a fényezés!
Tegnap végre hazahoztuk a Kisautómat Lakkcipőtől, aki a hétvége kellős közepén is szívélyesen kinyitotta a műhelyt, hogy végre hazatoljuk a vasat.
Nagyon elégedett vagyok szépen néz ki, úgyhogy nyugodt szívvel ajánlom Lakkcipőt (www.lakkcipo.hu) annak, aki szépséges fényezést szeretne, és olyan hozzáállást, amit még eddig egy szakembernél sem tapasztaltam.
Kiszámoltam, pont 1 év és 2 hónapot volt távol a kiskocsi. Ennyi megfeszített tempójú meló, és pénzölés után jól esett végre látni az embereket a hazafelé úton, ahogy mosolyognak, mutogatnak a kocsira. Újra rájöttem, hogy egy autóra nem kell feltűnő szín ahhoz, hogy különleges legyen.

Megemlítendő még, hogy Réka autója is halad, betömtük a motorblokkból kiszedett záródugó helyét egy Lublin fagydugóból esztergált termékkel, meg némi tömítőpaszta segítségével. Többet nem fog ömleni az olaj.
Így a fölöslegesen szétszedett motor is összeállt, már csak be kellene helyezni, de előtte még megejtjük a kábelköteg cserét. Réka szépen lepucegálta kábeleket, és átbandázsolta.

Szombaton Robiék meglepilátogatása után/közben sikerült befejeznem a 900-as blokkot, már csak néhány apróság hiányzik róla. Itt Iminek tartozom egy nagy köszönettel, aki küldött nekem veztengely csapágy lefogató csavart, aminek a beletörése miatt állt a projekt már egy hete.

A kisautó hétvégi szállítása miatt is köszönettel tartozom Hollónak, Rékának, Csajosnak és Lakkcipőnek. Na meg a kíváncsiskodó barátoknak, rokonoknak.

Tegnap nagy nap volt a Kisautó életében.
A mienkben meg fárasztó.

Lakkcipő lefújta az üres bódét, gyönyörű lett.
Reggeltől egészen délután 5-ig készítettük még elő az autót a fényezésre. Utolsó hibák eltüntetése, mégegyszer az egész végigcsiszolgatása, tömítőzés, kézi füller, stb.
Majd a kockákon variálva Lakkcipő meggyőzött, hogy inkább legyen az egész autó lefújva először, utána tudunk játszani a kockázással. Viszont ahogyan alakult a fényezés, úgy kezdtem elbizonytalanodni, nem is biztos, hogy kell rá nekem kocka...

Réka is kint volt, és végignézte a fújást.
A végeredményt majdnem 8 óra körül tekintettük meg.
És hát valami elképesztően szép.

Ma még megkapja a polírozását, amíg még nem keményedett ki teljesen a karcmentes lakk, jövő héten készülnek az elemek, és hétvégén már hozhatom is haza.

Iszonyat boldog vagyok!!!!!!!!!! Nagyon tetszik.

Ismét voltam GÉPMŰHELYben, és el is hoztam a cuccaimat.
A hengerfejem fel lett újítva, 1mm-t síkolva, illetve a blokkból húztak még le egy picit, hogy tuti sík legyen.
A blokkot elvittem homokoltatni, illetve a többi cuccot üveggyöngyöztetni. A végén a motor kapott egy alapozást, fekete bázist, és matt lakkot. Remélem bírni fogja a festés.

Tegnap munka közben a barátaim addig hívogattak, amíg el nem mentem Velük a szoborparkba. Élmény volt, és nagyon szép idő.

A kirándulás és a blokkfújás után úgy döntöttünk, hogy kiszedjük Réka motorját, hogy kicseréljem harmadszorra is a szimmeringet, de kiderült, hogy nem amiatt ömlik belőle az olaj. Amikor felperselyezték a veztengelyt a gépműhelyben, új záródugókat gyártottak a blokkba, és azokon át spriccel az olaj, mivel nem zárnak jól... Hurrá! :( De legalább megvan a hiba.

Rengeteget fotóztam a hétvégén.


Ma pedig Hollóval bontóztunk 850-es termosztátházat, illetve Lacinál (Polimpex) vettem 1-2 használati cikket (tömítések, stb.)

Ui: A 13. képen Zsoltinak nem volt hányingere.

Voltam ma a gépműhelyben......
Gyulával elfuvaroztuk a hengerfejemet és a blokkomat apróbb csinosításra.
Nem igazán nagy hír, de az egész hétvégi szívás miatt csak megér egy bejegyzést.
Szóval az egész előzménye, hogy szombat-vasárnap szétszedtük darabokra a blokkot, és mindent elpucoltunk, bedobozoltunk. Persze nagyszülőknél csináltuk a retkesebb melót, hogy ők is örüljenek, és vasárnap este kisebb dobozokban hazaszállíthassuk a tiszta 900-ast.
A pucolásban segítségem Réka volt, ezúton is köszönöm.
Végeredmény: 1 doboz gumikesztyű, 6 liter benzin, 1 csomag törlőkendő, és rengeteg doboz minusz.
Az egész kiindulópontja a hétvégi tali volt, ahol mehettem Robi autójával egyet, ami gecire ment, majd még Pesten gyorsulgattunk egy rövidet a Auchan parkolóban Zsoltival és Gyulával, ekkor jött meg a kedvem, hogy neki kéne állni végre a motoromnak.
Az utolsó lapátot az tette rá, hogy vitt Dudás Jani (DJ) trabantos barátom is egy körre, és egy 100 lóerő körüli Trabant igencsak tud menni...

Lakkcipőtől még várom a képeket, de nem bírtam ki, hogy ne rakjam föl az eddig meglévőeket.
Főleg azoknak szól a bejegyzés, akik nem hitték el, hogy ugyanolyan gyári színt szeretnék a kisautónak, mint ami eddig is volt. (Nyuszy! )
Tehát tegnap kifújta Lakkcipő a belsejét. Megszenvedett a csövekkel, de nagyon szép lett.
A színt nem tudom, hogy mennyire sikerült eltalálni, mert a kamrában a fénycső színvisszaadása eléggé silány volt, viszont a műhelybe kitolva már egész tetszetős lett a szín, de még mindig fénycső mellett láttam. Majd egyszer csak megnézhetem napfényben is.
Miután mindent átnéztünk, kapott egy "nonstop" fillert, amiről még mindig nem tudom, hogy mitől nonstop, utána pedig egy réteg színt, majd a második réteghez fele-fele arányban kevertünk festéket, és Standox karcmentes lakkot. Ez szép fényt adott neki, de nem lett az a tipikus lakkozott felület hatása. Azt hiszem sikerült eltalálni az igényemet.
A külsejét jövő héten előkészíti Lakkcipő, és utána lévő héten fújódik majd a külseje. Akkor is szeretnék ott lenni. TVben sokszor néztem ahogyan fújják az autóépítő műsorokban a kocsikat, de így élőben iszonyat nagy élmény.

Hétvégén megvolt a 126-os nap.
Kema leírta már a részleteket, én csak a maradék képpel járulnék hozzá az örömhöz.

Az autó sokat változott pár nap alatt.
A legviccesebb az volt, hogy mire tegnap kiértem Lakkcipőhöz, ő már lefillerezte az egészet. Nagyon megfogott a látvány, végre egyszínű a bodega.
Amúgy ki lett csiszolva a gittből, fel lettek fúrva a maradék dolgok (pl. Abarth moci hall elemes gyújtásának a helye ), illetve az apróbb hibákat próbáltuk még eltüntetni.
Meg Lakkcipőben megfogalmazódott az ötlet, hogy akár le is kamerázhatjuk a fújást.

Ezen kívül Faterom polskiján halk kattanás következtében elment az első fék, tegnap este ezt javítottuk. A segítőknek (Zsolti), illetve a bámészkodóknak (Gyula , lányok) köszi a segítséget.
Érdekes volt, a fék 3 éve lett teljesen felújítva, azóta ment kb. 10000km-t az autó (én csak keveset használtam ). Ennek ellenére az egyik oldalon lejött mindkét betétről a ferrodol egyben, ennek köszönhetően a fékmunkahenger egy alkalmas pillanatban úgy szétnyomta a betét fém alapjait, hogy szétugrott a munkahenger. A másik oldalon csak annyi probléma volt, hogy a fékbetét azon része, ahol a munkahenger nyomja, egyszerűen elhajlott. Élmény volt, ilyet még egyikőnk sem látott.
Nincs jobb dolog annál, amikor szerelés közben pizzát rendel az ember a garázsba. (feltéve ha a többiek nem kiabálnak közizlést nem ismerő szavakat )

Kedves Urak, Hölgyek!
Autófényezéses segítkezéses szabadságomat megszakítván a mai napon bejöttem dolgozni, de holnap folytatjuk ismét a gittelést.
Időm most sincs túl sok, így beszéljenek a képek helyettem.

Címszavakban:
-Elbontottuk az Autóbiankát.
-Lealvázvédtük a Póckit, és mostan gitteljük.
-Lakkcipőnek minden elismerésem a munkáért, és hogy el bír engem viselni.

Ismételten egy rég keresett ritkaságot sikerült találni, kb. 3 hónapig gondolkodott az emberke az ajánlatomon, és most, a legrosszabbkor nyögte be, hogy vihetem.
Andinak, Marczin Robinak és Hollónak nagyon köszönöm még1x a segítséget!
Végre megvan a motorom alkatrészutánpótlása.