Polski Fiat 126p RAT

Az autó 2012 novemberében került hozzám egy kedves ismerőstől. Ezúton is köszönöm neki.
A történet annyi, hogy Gyula barátommal 2 éven át szervízeltük a járművet, majd a kedves tulaj vett egy "normális" kocsit, és ennek nagy valószínűséggel bontó lett volna a sorsa. Nekem pont kapóra jött, hiszen ha már nedves volt az út, egyik kocsimmal sem mentem sehová, és nem sokkal egy kellemes lábtörés után nem állt szándékomban télen újra BKV-zni. Tehát a rohadófélben lévő Polski nagyon jó járkálós autónak tűnt, azóta is ezt a szerepet szolgálja, persze az a hozzáállásom, hogy nem költök rá, már az első héten megdőlt... :)
2014. februári állapot

Legfrissebb bejegyzések az autóról

3 év kihagyás után úgy gondoltam, hogy blogolok... :D

Sziasztok!
Bár gyakran olvasgattam ismerősök bejegyzéseit, én kissé kimaradtam a blogolásból mostanában. Azóta történt sok változás, nem is győzném mindet leírni, így álljon itt egy összefoglaló poszt arról a kiskocsiról, amit minden nap nyúzok lassan már másfél éve.
A kocsi hozzámkerülését már ecseteltem, így a könnyekig fajuló mentális rész kimarad, és kezdeném a színekkel.
DIU, azaz a patkány polski a pályafutását pirosan kezdte nálam. Nem rajongtam a színéért, hiszen nem tartottam férfiasnak a lassan rózsaszínű, lemattult, nemgyári festést, de olcsóságossági megfontolásból kevertettem hozzá színt, hogy legalább a tenyérnyi rozsdadarabokat eltüntessem. Itt még 1500Ft-nál tartottam a ráköltésben, talán itt kellett volna megállni. :)
Kezdődött az alapozás, csiszolás, gittelés. Utóbbiból az üvegszálasat nagyon szerette a kasztni. :) Viszont mikor már filleres volt a negyed bódé, elkezdett tetszeni a töltőanyag szín, továbbá rájöttem, hogy a kocsit szépen gittel javítgatni esélytelen. Gondolkodtam, ha már sz@rul néz ki, akkor legyen patkány. :) Úgyhogy hirtelen felindulásból visszamentem a festékboltba, és kértem 1 lityó fillerfehér akrilt edzővel és mattítóval. :) Szétpakoltam a kocsit, majd átfújtam. Ez nem sikerült túl jóra a kis pisztoly és a gyors edző kombó miatt, de egy gépi csiszolás után már egész emészthető lett a végeredmény=nem volt érdes és foltos annyira. Az előzetesen kevertetett piros szín pedig ment a kerekekre. Itt halkan megjegyezném, hogy hóesésben nem túl jó festéket szórni. :)
A következő nagyobb projekt a motor volt, hiszen a kuplung gyengélkedett, és szerettem volna rendbe is rakni a technikát, hogy a cserbenhagyást megelőzzem. Bence és Gyula segítségével megújult a blokk, kapott szinterezett burkolatokat, galvanizált csavarokat, felújított karbit, kuplungot, olajat, tömítéseket, köszörült veztengelyt, gagyi magyar alu olajteknőt.
Az engine az utóbbi időben tovább finomodott, hiszen egy felújított Marelli generátorral lett gazdagabb, elegant gyújtással és egy csinos panda karbival. Így már városban egész jól autózható a kocsi, ráadásul nem is vészes a fogyasztása.
A patkány stílushoz az ültetés elengedhetetlen, így további rövidítés után megkapta a 900-as régi vágott rugóit, és előre kovácsoltatott laprugó került félbevágott tartóbakokkal. A futómű állításának érdekében a gömbfejek is le lettek cserélve, hiszen össze voltak nőve már teljesen. Továbbá Cincinnek köszönhetően végre normális gumikon fut az autó, és nem a megkövült, gyári Stomilok vannak alatta.
Ezen kívül még egy csomó otthon kallódó alkatrész belement, lásd króm ablaktörlők, avétos krómlökösök, nyitható hátsóablak, Bimarco-k, feszítős kéderek, stb-stb.
Időközben 2x meg is törték szerencsétlen kocsit, de ez az állapotán nem sokat rontott már. :)
Hosszútávú tervek nincsenek, még van másfél év műszaki a forgalmiban, utána majd eldől mi lesz a sorsa. A jelenlegi rozsdaállapotok miatt örülök, ha addig kihúzza, dehát bontószökevény volt már így is. Mindazonáltal szerintem örül a kisautó, hogy kapott még pár plusz évet, boldog, hogy egy kicsit stílusosan róhatja Budapest útjait. :)
KG @ . 26 fotó . 9 komment