Sziasztok!
Bár gyakran olvasgattam ismerősök bejegyzéseit, én kissé kimaradtam a blogolásból mostanában. Azóta történt sok változás, nem is győzném mindet leírni, így álljon itt egy összefoglaló poszt arról a kiskocsiról, amit minden nap nyúzok lassan már másfél éve.
A kocsi hozzámkerülését már ecseteltem, így a könnyekig fajuló mentális rész kimarad, és kezdeném a színekkel.
DIU, azaz a patkány polski a pályafutását pirosan kezdte nálam. Nem rajongtam a színéért, hiszen nem tartottam férfiasnak a lassan rózsaszínű, lemattult, nemgyári festést, de olcsóságossági megfontolásból kevertettem hozzá színt, hogy legalább a tenyérnyi rozsdadarabokat eltüntessem. Itt még 1500Ft-nál tartottam a ráköltésben, talán itt kellett volna megállni.
Kezdődött az alapozás, csiszolás, gittelés. Utóbbiból az üvegszálasat nagyon szerette a kasztni. Viszont mikor már filleres volt a negyed bódé, elkezdett tetszeni a töltőanyag szín, továbbá rájöttem, hogy a kocsit szépen gittel javítgatni esélytelen. Gondolkodtam, ha már sz@rul néz ki, akkor legyen patkány. Úgyhogy hirtelen felindulásból visszamentem a festékboltba, és kértem 1 lityó fillerfehér akrilt edzővel és mattítóval. Szétpakoltam a kocsit, majd átfújtam. Ez nem sikerült túl jóra a kis pisztoly és a gyors edző kombó miatt, de egy gépi csiszolás után már egész emészthető lett a végeredmény=nem volt érdes és foltos annyira. Az előzetesen kevertetett piros szín pedig ment a kerekekre. Itt halkan megjegyezném, hogy hóesésben nem túl jó festéket szórni.
A következő nagyobb projekt a motor volt, hiszen a kuplung gyengélkedett, és szerettem volna rendbe is rakni a technikát, hogy a cserbenhagyást megelőzzem. Bence és Gyula segítségével megújult a blokk, kapott szinterezett burkolatokat, galvanizált csavarokat, felújított karbit, kuplungot, olajat, tömítéseket, köszörült veztengelyt, gagyi magyar alu olajteknőt.
Az engine az utóbbi időben tovább finomodott, hiszen egy felújított Marelli generátorral lett gazdagabb, elegant gyújtással és egy csinos panda karbival. Így már városban egész jól autózható a kocsi, ráadásul nem is vészes a fogyasztása.
A patkány stílushoz az ültetés elengedhetetlen, így további rövidítés után megkapta a 900-as régi vágott rugóit, és előre kovácsoltatott laprugó került félbevágott tartóbakokkal. A futómű állításának érdekében a gömbfejek is le lettek cserélve, hiszen össze voltak nőve már teljesen. Továbbá Cincinnek köszönhetően végre normális gumikon fut az autó, és nem a megkövült, gyári Stomilok vannak alatta.
Ezen kívül még egy csomó otthon kallódó alkatrész belement, lásd króm ablaktörlők, avétos krómlökösök, nyitható hátsóablak, Bimarco-k, feszítős kéderek, stb-stb.
Időközben 2x meg is törték szerencsétlen kocsit, de ez az állapotán nem sokat rontott már.
Hosszútávú tervek nincsenek, még van másfél év műszaki a forgalmiban, utána majd eldől mi lesz a sorsa. A jelenlegi rozsdaállapotok miatt örülök, ha addig kihúzza, dehát bontószökevény volt már így is. Mindazonáltal szerintem örül a kisautó, hogy kapott még pár plusz évet, boldog, hogy egy kicsit stílusosan róhatja Budapest útjait.

Az elmúlt egy hónap történéseit dokumentálnám először műszaki, másodsorban találkozók szempontjából.

Az autón nem sok dolog változott ezidő alatt, csak néhány apróság került beszerelésre.
Bedobtam a Robi által szerzett átbeszélő szerkezetet. Nemes egyszerűségére való tekintettel nem bíztam benne, hogy használható lesz, de kellemesen csalódtam, hiszen nagyon jól használható dolog, végre nem kell kiabálni a kocsiban.
Jah, természetesen előtte még felszereltem a Proex kiput a 850-es dob helyett, mert az az igazi. A leömlő részt áttekertem hővédő bandázzsal, amit Milántól kaptam. Jó, mert közvetlenül leállítás után is hozzá lehet így érni a kipucsőhöz különösebb égési sérülések nélkül, és elvileg a motort is megkíméli a cső hőjétől.
Bekötöttem a BIS hűtő hőgombáját is, de meg kellett állapítsam, hogy valami miatt nem üzemel, így a hűtőventi még mindig kézi kapcsolású sajna...

Időközben beszereztem néhány használhatatlan szir-szart is, ezek közül kiemelendő a 12"-os alufelni, amiből 3 db van ugyan, de kimondottan jutányos áron kaptam meg.

Lajoska már régebben vásárolt nekem egy motort Salgótarjánból, ami most Tibeeeeeeeee és a Fusion segítségével szombaton elvándorolt hozzám Pöstre. Ezúton is nagy köszönetet szeretnék mondani mindkettejüknek!!!!!!!!!!!!!
Ez a tény meg is adta a pünkösd hétfői elfoglaltságunkat, ismét rávettem Rékát egy motorpucolásra.
A motor érdekes volt, mert Abarthként árulták, viszont 903-as motorkódja volt, és feltűnően olcsó volt az ára is. Nem tudtam pontosan mire számítsak, de így utólag nem bántam meg, hogy bevállaltam a rizikót, mert elég sokmindent tudok belőle használni. Szelepfedél, hengerfej, lendkerék, kissé barmolt gyújtás, veztengely az Abarthé volt, utóbbi ráadásul sokkal jobb állapotban van, mint a sajátom. A karburátorban nem vagyok biztos, de arra is megvan az esély, hogy szintén Abarth, majd át kell néznem a Weber számokat.
A főtengely, hajtókar, dugók sajna nem az Abarthé. Illetve ami még egy kicsit csalódás volt, hogy a gyújtáselosztót és olajpumpát meghajtó tengely alja ebben is kopottas. Pedig megvolt a reményem, hogy esetleg ebben olyan lesz, ami teljesen épségben van, mert nagy hiányom van ebből az alkatrészből. Ha van véletlenül valakinek egy ilyenje, azt nagyon megköszönném.

Következő projekt, hogy össze kell írogatni az elmúlt időszakban szétszedett két motor alkatrészeit, szelektálás, majd el kell vinni szakikhoz (gépműhely, homok, szinter, galván), majd ha megvan minden, lassan lehet összerakni az Abarth blokkot.

Kirándulások:
Az autó viszonylag keveset ment mostanság az esős idő miatt, de most vasárnap szerencsére kegyes volt hozzánk az időjárás. Gyáva Gyula barátommal (ezzel még tartoztam ) ellentétben kockáztattam, hogy elkaphat minket egy zivatar, és elmentünk az Autobiankások által szervezett kirándulásra. Soma, Baz már írt erről, úgyhogy csak őket tudnám ismételni, hogy nagyon jó buli volt kocsizással, szalonnasütéssel, hajózási múzeummal, macikkal, rétessel, meg iszonyat jófej emberkékkel.
A képeimet itt találjátok az eseményről: http://picasaweb.google.hu/k.gabor126/2010_05_23P126A112Kirandulas#

Utólag még megemlíteném, hogy kimentünk május elsején a Közlekedési Múzeumhoz is a Szoci autók talijára, majd onnan leautóztunk Somával, Gyulával és Pocokkal Hortra, ahol a helyi autósnép szervezett egy Trabi-Polski találkozót.

Vasárnapra megígértem azt a járólap vagdosást Rékának, amit eszköz, jármű, vagy hely hiányában hanyagoltunk régóta. Nagyszülőkhöz fuvarozott ki minket Soma, ahol gyors munkával megoldottuk a dolgot. Viszont ha már arra mentünk, összekötöttem a kellemeset a hasznossal (járólap vágás volt a hasznos ), és előkapartam a garázsban régóta pihenő kincsemet, az A112 Abarth motort. Előtte felszerelkeztünk néhány liter benzinnel, ecsettel, meg miegymással. A szétszedés hamar ment, néhány csavarral küzdöttünk, de megadták magukat. A pucolás is viszonylag gyorsan haladt, bár a végefelé már romlott a munkamorál, lehet, hogy a benzingőznek köszönhetően.
Sokmindenre fel voltam készülve, tekintettel arra, hogy a blokk előéletéről csak annyit tudtam, hogy gyakran volt hengerfejes, illetve hogy az utóbbi két év alatt kb. 4-5 fordulatot tett meg a főtengely (http://www.garageblog.net/blog/kg/4060). Mondjuk kompressziót azért még mértem benne régen, az szuper volt, illetve jól ment vele a törött Bianka, de ennek ellenére mindenre számítottam, csak arra nem, hogy széthúzáskor egy szép motorbelsőt kapunk. A belseje egyszerűen gyönyörű volt, a csapágyak sem vészesen kopottak, a dugattyúkról szinte enni lehetett, mert korom alig volt rajtuk. Ezek a tények valszeg a gyakori olajcserének, esetleg az olajhűtőnek köszönhetőek.
Azon is meglepődtünk, hogy az alkatrészek sokkal szebb kidolgozásúak, precízebbek, mint egy sima 900-ason, a rövidebb hajtókarok gyárilag könnyítettek, a grammolási értékek rendre rá vannak írva. Minden csappal kapcsolódik egymáshoz, hogy pontosabb illesztést kapjunk, ilyen pl. a főtengely csapágyak házai, a lendkerék, stb.
Ami hiányzott, hogy egy darab Abarth jelet nem találtunk sehol a blokkon belül, de asszem ezért kárpótolt a nagyobb löketű főtengely gyönyörű kialakítása.
Élmény volt, még nem láttam ilyet belülről.
A sorsa az lesz, hogy folyamatosan alakul, bár a műszaki megoldások még kavarognak a fejemben, és azért van rajta olyan alkatrész, amivel foglalkozni kell (olajpumpa meghajtás, veztengely), de idő mint a tenger, így apránként haladni fog.
Rékának, Somának nagyon köszönöm a segítséget, nagyon jó volt, hogy velem fürödtek az olajsárban! A késő este bekapcsolódó Gyuszinak is köszi, hogy nem hagyta ellaposodni a bulit, és meglátogatott minket!

Elkészült a fényezés!
Tegnap végre hazahoztuk a Kisautómat Lakkcipőtől, aki a hétvége kellős közepén is szívélyesen kinyitotta a műhelyt, hogy végre hazatoljuk a vasat.
Nagyon elégedett vagyok szépen néz ki, úgyhogy nyugodt szívvel ajánlom Lakkcipőt (www.lakkcipo.hu) annak, aki szépséges fényezést szeretne, és olyan hozzáállást, amit még eddig egy szakembernél sem tapasztaltam.
Kiszámoltam, pont 1 év és 2 hónapot volt távol a kiskocsi. Ennyi megfeszített tempójú meló, és pénzölés után jól esett végre látni az embereket a hazafelé úton, ahogy mosolyognak, mutogatnak a kocsira. Újra rájöttem, hogy egy autóra nem kell feltűnő szín ahhoz, hogy különleges legyen.

Megemlítendő még, hogy Réka autója is halad, betömtük a motorblokkból kiszedett záródugó helyét egy Lublin fagydugóból esztergált termékkel, meg némi tömítőpaszta segítségével. Többet nem fog ömleni az olaj.
Így a fölöslegesen szétszedett motor is összeállt, már csak be kellene helyezni, de előtte még megejtjük a kábelköteg cserét. Réka szépen lepucegálta kábeleket, és átbandázsolta.

Szombaton Robiék meglepilátogatása után/közben sikerült befejeznem a 900-as blokkot, már csak néhány apróság hiányzik róla. Itt Iminek tartozom egy nagy köszönettel, aki küldött nekem veztengely csapágy lefogató csavart, aminek a beletörése miatt állt a projekt már egy hete.

A kisautó hétvégi szállítása miatt is köszönettel tartozom Hollónak, Rékának, Csajosnak és Lakkcipőnek. Na meg a kíváncsiskodó barátoknak, rokonoknak.

Ismételten egy rég keresett ritkaságot sikerült találni, kb. 3 hónapig gondolkodott az emberke az ajánlatomon, és most, a legrosszabbkor nyögte be, hogy vihetem.
Andinak, Marczin Robinak és Hollónak nagyon köszönöm még1x a segítséget!
Végre megvan a motorom alkatrészutánpótlása.