Bloghiányom van, úgyhogy rögzíteném azt a néhány apróságot, amit még 1 hete eszközöltem a Zsigán.
Felni: Pécsre érkezve az első dolgom volt ránézni a garázsban veszteglő vasra. "Örömmel" konstatáltam, hogy az állásban az egyik gumi leeresztett, így kibányásztam az aktuális pótkereket. Választási lehetőségem nem volt, maradt az a kályhaezüsttel taknyolt felni, amit még egy kevéskilométeres Ladáról szedtünk le a bontóban a szinte új gumija miatt. Hirtelen ötlettől vezérelve gondoltam megnézem, mi van a kályhaezüst alatt, rontani már úgysem tudok rajta. A nitróhígítós próbát szemfelcsillanás, és kb. 3 óra nitrózás-ecsetelés-dörgölés-törlés követett. A felni gyári festése szinte hibátlan állapotban megmaradt a kályhaezüst alatt. Az öreg bácsi tulaj biztos a kor divatjának hódolva pingálgatott az otthoni radiátorról megmaradt ezüst festékkel az egyébként tökéletes gyári kerékre. Baromi boldog voltam, remélem, hogy a másik tartalék felni is ilyen állapotú lesz a mosogatás után.
A finom illatú munkáról kép nem készült, túl jól éreztem magam hozzá , viszont a végeredmény látszik a fotókon, a bal első kereket kell intenzíven figyelni.

Beltér: Végre erre is jutott idő. Tiszta külsőhöz tiszta belső illik. A porszívózást teljes takarítás folytatta, aminek során egy egész gigapakk műszerfalápolót elkentem szinte mindenhova. Ablakpucolás után az ajtót szigorúan becsuktam, hogy egy porszem se menjen be.

Fagyálló: Mivel a garázs, ahol a telet szeretné a 2101 átvészelni, az nem fűtött, és nekem már fogalmam sincs, hogy milyen %-os, hány fokos fagyálló volt a motorban, így jobbnak láttam leengedni a löttyöt, ami amúgy sem hátrány néha. Szőr és Pallagi kolléga a fuvarozgatásunk előtt hozott nekem fagyállót, így ez a feladat is le volt tudva.

Közben rájöttem, hogy faszért írogatok itt, amikor a mai napon még érvényes az útvonalengedélyem a Polskira. Mentem autózni.