Nehéz helyzetben vagyok, mert annyi meló volt a kocsin, hogy már nem is emléxem rá, miket csináltam, de mindjárt végignézem a fotókat.

Gyuszika fiúka, Losika leánnyal meglátogatott egyszer, és csak úgy hülyeségből kitaláltuk, hogy rakjuk föl az ajtókat. Na most ez a hülyeség egy pár órás szarakodást igénybe vett, viszont a gumikéderek behelyezése után egész emészthetően csukódik az amúgy trágya hézagokkal rendelkező ajtó. A fiataloknak köszi a segítséget!
Azóta szó szerint belefaragtam az elegant ablakokat is az ajtóba, amiben segített Holló bácsi. Itt megemlíteném a lakatosaimat, de nem túl sok dícsérettel, úgyhogy kihagyom. Élmény volt az ajtó belsejébe beerőszakolt fúróval játszani.
Mindegy, a neheze megvan, ablakemelő, ablak, zárak minden bent van (Horváth Andrisnak üzenem, hogy nem nyúztam le a festéket. ). Tegnap esti záróakkordként a díszkeretet pattintgattam föl több-kevesebb sikerrel, de hajnali kettőkor már fájt a szám az anyázástól, úgyhogy inkább abbahagytam.
Rékának köszi, hogy hozott nekem kaját a garázsba, és megmentett az éhenhalástól.

Még régebben majdnem elsírtam magam, mert a lakatos elbaszta a hátfalamat, így kellett új. Bontóban vásároltam egy kevésrozsdásat, amit azután hozzászabtam a 900-ashoz. Ha régen nem lett volna megoldva, akkor tuti feladom mondván, hogy ezt nem lehet megoldani, de a végére aránylag minden passzolt, és nem is lett csúnya a homelakatolás. Laceenak itt szeretnék egy nagy köszönetet dobni, hogy SOS-ben elvállalta a homokolt hátfal fényezését, és olyan munkát végzett rajta, hogy lefostam a bokámat, és azóta is hasmenésem van. Gyönyörű lett. Az autóra is felkerült, szerencsére minden passzolt, jól áll rajta a régebben (szintén Laceee által) kicsinosított lökös. Összességében hibák vannak, de meg vagyok elégedve a kocsi seggével, amire nem volt példa azóta, mióta megvettem a járgányt.

A lökhárító vasakat homokolás után szintereztettem, a csavarokat pedig némi tartalékképzéssel feketére galvanizáltattam. Vikinek üzenem szeretettel, hogy meg van böcsülve ám a lököse.

Édesapámnak jár még egy nagy-nagy köszönet, hogy kifarigcsálta nekem az alumínium tartókonzolokat, amiket szerettem volna, így a biztitáblától elkezdve a fűtésdobozig minden áll, mint Katiban a gyerek.

Máskülönben apróságok készültek:
-felment a helyére a kiegyenlítő tartály
-megterveztem az üléssínt
-a kopoltyó belülről kapott egy karbonlapot
-felmásztak a rendszámok
-felcsavaroztam a kormányoszlopot egy csinos kiemeléssel

És még sorolhatnám... Még egyszer ilyenbe soha nem kezdek!