Karácsony alkalmából mindkét vas kapott ajándékot, jelen pillanatban a Zsiguliról tudnék regélni egy keveset.
Pécsett családoltunk a két ünnep között, de sikerült a közösségi dolgokból kivonjam magam pár órácskára. Ennek és a jó időnek köszönhetően a Zsigát már toltam is kifelé a garázsból, és kipuceváltam a motorteret.
Carrier típusú Brigéciol-szerű anyagot használtam, amit még Sanditól és Robitól kaptam egy, a miskolci nagybani piacon átmulatott hétvége után. Ezúton is nagyon köszönöm nekik! Viszonylag könnyedén oldotta a retket, olajsarat, még az üregvédőt is. Viszont a kommersz anyagokkal szemben nem hagyott szürkés-fehéres foltokat, ennek kifejezetten örültem. És legnagyobb meglepetésemre kiderült, hogy gyárilag szürke festésű a blokk.
A végeredmény szép nem lett, de legalább tiszta felülről a motor. Nyáron folytatom aknából a műveletet a moci aljával, váltóval és diffivel. Legyenek ezek is tiszták, illetve felismerhető lesz, hogy esetleg honnan csöpöghet némi olaj. Nameg a leendő múzeális minősítés igényli a tiszta alkatrészeket és az olajszivárgásmentes működést.
Legközelebb részegen fogom csinálni az ilyen pucolásokat, hátha akkor nem kattog olyanokon az agyam, hogy ki kéne szedni a mocit....szétborítani....mindent galvanizálni, szintereztetni, fényezni, stb-stb....

A másik dolog, aminek nagyon örülök, hogy küszködtem a zöldkarival, novemberben lejárt, de az autót már előtte leraktam, így hurcibáltam a rendszámát, de nem jutottam el odáig, hogy elvégeztessem rajta a mérést. Viszont nemrég kiderült, hogy már meg sem kell csináltassam köszönettel az új szabályozásoknak. Bár ennek még biztos lesz böjtje, nem szokott az élet egyszerűsödni kis hazánkban.

Gondolom nagyon várjátok már a folytatást. A következő részben kiüregvédem a motorteret, kiszedem a tankot, majd kipucolom alatta is a placcot.