Tevékenységtérkép
2010.06.29. Kedd + UPDATE
Eltelt egy újabb hónap, és rengeteg sok szép élmény ért. Szinte minden
hétvégén nyúztam a kocsit, aminek olykor meg is lett az eredménye.
Próbálom összeszedegetni az emlékfoszlányokat, történéseket.
Részt vettünk Kiskunlacházán a Volks & Roll találkozón Bazékkal. Itt az autótoló versenyt nem késtük le egyedül, de azt viszont a barátok segítségével meg is nyertük. Estefelé még gyorsulgattunk egy keveset, a legjobb eredményem 19,2 mp lett 400m-en. Sajnos a 200m-es eredményt nem mérték, pedig abból azért sejthettem volna, hogy mennyivel lett erősebb szerencsétlen 903-as mocikám.
A következő hétvégén Gyuláékkal megjelentünk szintén Kiskunlacházán, ahol most olasz autós tali volt. Az olasz licensz alapján gyártott lengyel kocsi még bőven belefért a rengeteg Fiat, Alfa közé.
Számomra meglepetéssel kezdődött a tali, hiszen ahogy elkezdtünk nézelődni hallottam a karszalagom sorszámát a hangosbemondóban. Nyertem, de vajon mit? Az ajándék az volt, hogy egy barátságos versenyző fazon vitt egy kört a lassítókkal tűzdelt tempós pályán egy 160 lovas Fiat Brava rallyeautóval.
Jó móka volt, nyomtam mellette a féket zsigerből két kanyarban, mert úgy voltam vele, hogy nem adja ki, de mégis. Rá kellett jönnöm viszont, hogy sokkal nagyobb élmény polskival ugyanezt csinálni. Nincs annyi erő benne, de fílingre ezerszer veri azt a vasat.
Utána jött a feketeleves, mert Gyulával beálltunk a gyorsulásos pályára, hogy végre legyen egy 200m-es időeredményem is, de a vége az lett, hogy kikaptam Gyuszitól. A kettest váltottam volna haladósan, de valószínűleg akkor eshetett ripityára a vadi új (2000km-t futott) Sachs!!!!! kuplungtárcsám. A szétmenő daraboknak köszönhetően a szerkezet nem tudott kiemelni, ezt a verseny hevében nem éreztem, úgyhogy behúztam még a kettest, de ott már csak kerregést hallottam lassulással egybekötve.
A végeredmény: úgy széthullott a váltóm, hogy csak egyes és négyesem maradt, utóbbinak is borzalmas hangja volt. Jah, és persze a kuplungot nem lehetett kiemelni.
Némi gondolkodás után nekivágtunk a hazaútnak, ami egy élmény volt ilyen feltételek mellett.
Gyulának és Losinak nagy köszönet, mert rengeteget segítettek miután kinevették magukat, így még aznap este bent volt a tartalék váltó és egy új (sajnos ismét Sachs) kuplungtárcsa menetkészen.
A gyors szerelésnek köszönhetően következő nap már kint is voltunk a Hungaroringen egy veterános találkán. 2 kört mehettünk is a Ringen, ahol ugyan jártam már párszor, de az átépítés óta még nem volt ott a kocsim. Örömmel futott a jól tapadó aszfalton.
A felsorolást folytatva megemlíteném a Lurdynál szervezett I. Rat és retro találkozót is. Utólag nagyon bánom, hogy nem raktam föl a Szőrtől kapott rozsdás motorháztetőt, mert nagyon beleillett volna a képbe.
És végül megemlíteném a most szombati kirándulásunkat is. Zólyomban voltunk kint, ahol a szlovák kispolskis találkozón vehettünk részt. Legutóbb csak nézelődők voltunk, de megfogadtam, hogy a következőn kint lesz a kocsim. Ezt sikerült is tartanom, tehát nagyon boldog voltam. Negatívumként a reggeli esőt, az eltévedéseket, a programok hiányát hoznám fel, viszont valami írtózatosan jót kirándultunk a barátokkal. Bár kissé megviselt a dolog, mert nem egyszerű 500km-t egynapon lehúzni egy versenyautóban, amiben semmi hang-, szag-, és hőmérsékletszigetelés nincs.
Összességében jól vizsgáztak az autók, műszaki hibák nem voltak, bár az enyém kissé cincogott, meg erőtlen volt hazafelé, de ez valszeg a rossz benzinválasztás
miatt lehetett egy szlovák kúton.
Hogy Réka mocijáról is említést tegyek:
Sajna itt a nyár, és újra olajnyomás problémák jöttek elő. Melegen alapjáraton már pislákolt a lámpa, néha fordulaton is. A csapágyakban már bőven 150 ezer km fölött van, mivel a legutóbbi felújításkor azt nem bántottuk, így nagyon sanszos, hogy ott megy el a nyomás.
A motor szétborításához egyelőre nincs kedvem, viszont 2 hét múlva Lengyelbe szeretnénk vele kirándulni, úgyhogy egyelőre még nem tudni, mi legyen vele.
Apróságokkal próbáltam javítani a helyzeten, kapott másik olajpumpát, vezfedelet, hiszen a 10-20 ezerrel ezelőtt betett új cuccok teljesen elkoptak, ami számomra érthetetlen.
Illetve kapott új felszívócsövet és olajteknőt. Ezek egy panda 30-as blokkból származnak. A teknő pár decivel több olajat tud tárolni a kialakítása miatt, illetve az olajfelszívócső is masszívabb, kemény műanyag, nincs külön fémalátétje sem. Jah, és a legnagyobb előnye, hogy a gumitömítés kúposan szorul rá a felfekvő csövekre, így tuti nem fog falsot szívni.
Jelenleg az olajnyomi jobban üzemel, de meglátjuk, hogy hogyan reagál a mostani hirtelen jött kánikulára.
UPDATE: Azt el is felejtettem lejegyezni, amire a legbüszkébb voltam a Zólyomi túra során. Sejthető volt már régebben is, hogy egész normálisan fogyaszt a kocsi, ha nem rúgja neki az ember, de erre még én sem számítottam.
Városos, falus, emelkedős, rossz út miatt döcögős menet volt kifelé, ekkor 5,9 litert evett százon, viszont a hazaúton durván ledöbbentem. A fogyi 5,2l/100km volt. Nem kitalált érték, normálisan mértem, ahogy kell. A tempó kb. 90-100km/h volt óra szerint végig, és egyszer sem nyeleztem.
Mondták régebben az Autobiankások, hogy a duplatorkú Abarth karbi majd fog ilyen meglepetéseket okozni, de nem hittem nekik. Most elnézést kérek érte!
Ennek örömére ott is felejtettem a benyakúton a tanksapkámat, majd Lengyelbe menet beugrunk érte.
Próbálom összeszedegetni az emlékfoszlányokat, történéseket.
Részt vettünk Kiskunlacházán a Volks & Roll találkozón Bazékkal. Itt az autótoló versenyt nem késtük le egyedül, de azt viszont a barátok segítségével meg is nyertük. Estefelé még gyorsulgattunk egy keveset, a legjobb eredményem 19,2 mp lett 400m-en. Sajnos a 200m-es eredményt nem mérték, pedig abból azért sejthettem volna, hogy mennyivel lett erősebb szerencsétlen 903-as mocikám.
A következő hétvégén Gyuláékkal megjelentünk szintén Kiskunlacházán, ahol most olasz autós tali volt. Az olasz licensz alapján gyártott lengyel kocsi még bőven belefért a rengeteg Fiat, Alfa közé.
Számomra meglepetéssel kezdődött a tali, hiszen ahogy elkezdtünk nézelődni hallottam a karszalagom sorszámát a hangosbemondóban. Nyertem, de vajon mit? Az ajándék az volt, hogy egy barátságos versenyző fazon vitt egy kört a lassítókkal tűzdelt tempós pályán egy 160 lovas Fiat Brava rallyeautóval.
Jó móka volt, nyomtam mellette a féket zsigerből két kanyarban, mert úgy voltam vele, hogy nem adja ki, de mégis. Rá kellett jönnöm viszont, hogy sokkal nagyobb élmény polskival ugyanezt csinálni. Nincs annyi erő benne, de fílingre ezerszer veri azt a vasat.
Utána jött a feketeleves, mert Gyulával beálltunk a gyorsulásos pályára, hogy végre legyen egy 200m-es időeredményem is, de a vége az lett, hogy kikaptam Gyuszitól. A kettest váltottam volna haladósan, de valószínűleg akkor eshetett ripityára a vadi új (2000km-t futott) Sachs!!!!! kuplungtárcsám. A szétmenő daraboknak köszönhetően a szerkezet nem tudott kiemelni, ezt a verseny hevében nem éreztem, úgyhogy behúztam még a kettest, de ott már csak kerregést hallottam lassulással egybekötve.
A végeredmény: úgy széthullott a váltóm, hogy csak egyes és négyesem maradt, utóbbinak is borzalmas hangja volt. Jah, és persze a kuplungot nem lehetett kiemelni.
Némi gondolkodás után nekivágtunk a hazaútnak, ami egy élmény volt ilyen feltételek mellett.
Gyulának és Losinak nagy köszönet, mert rengeteget segítettek miután kinevették magukat, így még aznap este bent volt a tartalék váltó és egy új (sajnos ismét Sachs) kuplungtárcsa menetkészen.
A gyors szerelésnek köszönhetően következő nap már kint is voltunk a Hungaroringen egy veterános találkán. 2 kört mehettünk is a Ringen, ahol ugyan jártam már párszor, de az átépítés óta még nem volt ott a kocsim. Örömmel futott a jól tapadó aszfalton.
A felsorolást folytatva megemlíteném a Lurdynál szervezett I. Rat és retro találkozót is. Utólag nagyon bánom, hogy nem raktam föl a Szőrtől kapott rozsdás motorháztetőt, mert nagyon beleillett volna a képbe.
És végül megemlíteném a most szombati kirándulásunkat is. Zólyomban voltunk kint, ahol a szlovák kispolskis találkozón vehettünk részt. Legutóbb csak nézelődők voltunk, de megfogadtam, hogy a következőn kint lesz a kocsim. Ezt sikerült is tartanom, tehát nagyon boldog voltam. Negatívumként a reggeli esőt, az eltévedéseket, a programok hiányát hoznám fel, viszont valami írtózatosan jót kirándultunk a barátokkal. Bár kissé megviselt a dolog, mert nem egyszerű 500km-t egynapon lehúzni egy versenyautóban, amiben semmi hang-, szag-, és hőmérsékletszigetelés nincs.
Összességében jól vizsgáztak az autók, műszaki hibák nem voltak, bár az enyém kissé cincogott, meg erőtlen volt hazafelé, de ez valszeg a rossz benzinválasztás
miatt lehetett egy szlovák kúton.
Hogy Réka mocijáról is említést tegyek:
Sajna itt a nyár, és újra olajnyomás problémák jöttek elő. Melegen alapjáraton már pislákolt a lámpa, néha fordulaton is. A csapágyakban már bőven 150 ezer km fölött van, mivel a legutóbbi felújításkor azt nem bántottuk, így nagyon sanszos, hogy ott megy el a nyomás.
A motor szétborításához egyelőre nincs kedvem, viszont 2 hét múlva Lengyelbe szeretnénk vele kirándulni, úgyhogy egyelőre még nem tudni, mi legyen vele.
Apróságokkal próbáltam javítani a helyzeten, kapott másik olajpumpát, vezfedelet, hiszen a 10-20 ezerrel ezelőtt betett új cuccok teljesen elkoptak, ami számomra érthetetlen.
Illetve kapott új felszívócsövet és olajteknőt. Ezek egy panda 30-as blokkból származnak. A teknő pár decivel több olajat tud tárolni a kialakítása miatt, illetve az olajfelszívócső is masszívabb, kemény műanyag, nincs külön fémalátétje sem. Jah, és a legnagyobb előnye, hogy a gumitömítés kúposan szorul rá a felfekvő csövekre, így tuti nem fog falsot szívni.
Jelenleg az olajnyomi jobban üzemel, de meglátjuk, hogy hogyan reagál a mostani hirtelen jött kánikulára.
UPDATE: Azt el is felejtettem lejegyezni, amire a legbüszkébb voltam a Zólyomi túra során. Sejthető volt már régebben is, hogy egész normálisan fogyaszt a kocsi, ha nem rúgja neki az ember, de erre még én sem számítottam.
Városos, falus, emelkedős, rossz út miatt döcögős menet volt kifelé, ekkor 5,9 litert evett százon, viszont a hazaúton durván ledöbbentem. A fogyi 5,2l/100km volt. Nem kitalált érték, normálisan mértem, ahogy kell. A tempó kb. 90-100km/h volt óra szerint végig, és egyszer sem nyeleztem.
Mondták régebben az Autobiankások, hogy a duplatorkú Abarth karbi majd fog ilyen meglepetéseket okozni, de nem hittem nekik. Most elnézést kérek érte!
Ennek örömére ott is felejtettem a benyakúton a tanksapkámat, majd Lengyelbe menet beugrunk érte.