A jó hír az, hogy megállás nélkül halad tovább az autó.
A rossz pedig az, hogy nagyon lassan. Már néha én is megdöbbenek rajta, hogy mennyi időt képes vagyok elszarakodni 1-1 apróságon.
Mivel a kábelezés teljesen elkészült, így mostanában a műanyag elemekkel foglalatoskodtam. Átalakítottam kissé a fűtő-szellőző rendszert, fúrtam, faragtam, ragasztottam, még varrni is kellett, de ezt szerencsére Réka megoldotta nekem. Mindez azért volt sürgős, mert miután minden elkészült, már vittem is őket egy profi flokkolóshoz Dunakeszire. Ez a művelet felért egy lerúgott kispolski árával, de szerencsére a minőségben nem csalódtam, és idő előtt elkészültek a dolgok.
Ennek örömére össze tudtam rakni a teljes műszerfalat. Kezd autó kinézete lenni a kasztninak.

Milánnak itt köszönném meg az újabb karbon elemeket. Egyre szebben dolgozik ám a srác.

Tegnap Réka segítségével előkészítettük a felnijeimet a homokszóráshoz. Mivel polírozva lesz, így a polírozandó részt nem illik szemcseszórni, ezért lemartuk Kromofággal a 2-3 réteg undorítóan ecsettel fújt festéket.

Lengyelországi kalandos utunk során beszereztem végre a beépítendő új elegant ablakemelőket, és az ablakokat, így lassan az ajtót is elkezdhetem összerakni, egyedül egy kilincs hiányzik hozzá.

De előtte a vízcsövezést kell befejeznem, és akkor a csomagtér/motortér már el is készült.