Címke: peugeot tkr 50ccm (4)

Tevékenységtérkép

Fél év 70-esen

Több, mint fél éve nyomom már az új dugattyúval, és meg vagyok elégedve. Úgy tűnik a karbit is sikerült egész jóra belőni. Fogyasztás így 4 lityó fölött alakul kicsivel, de cserébe a Hungárián is könnyen fel lehet venni a ritmust. A vége valahol 100km/h körül van, de ezt nem nagyon próbálgatom, csak akkor használom az erőtöbbletet, ha tényleg indokolt. Nem szeretném újra szétküldeni. :)
A telet is sikerült kibekkelni, szerencsére bírtam a -6 fokot is, ha kellett.
Szóval időhiány miatt dugókerülés van, emiatt pörög rendesen a robogó, úgyhogy álljon itt egy rövid összesítő erről az időszakról:
- Első fékbetét csere
- Gyertyacsere, és rendszeres gyertyakép csekkolás
- Váltóolaj csere
- Karbit tartó gumicső csere, mert az előző szétpuhult
- Nyári védőfelszerelés beszerzése
- Sisak headset beszerzése

Megetettem a vasat, azaz robogó tuning part2.

Valahol ott hagytam abba legutóbb, hogy felkerült a 70-es henger, és elkezdtem bejáratni annak ellenére, hogy ez a gyártó szerint fölösleges a kis turésu megmunkálások miatt. Most letelt az általam tervezett 1000km végre, amit néha nagyon nehéz volt tartani, de arra jó volt, hogy rájöttem, nem csak nyélen lehet közlekedni a robival. :)
Mindeközben Bence barátom tanácsaival és segítségével összegyujtögettem a cuccokat, amik ahhoz kellenek, hogy elég naftát is tudjak adni a megnövekedett köbcentiknek, és ki lehessen használni az erejét. Beszereztem egy Dellorto PHBG 19mm-es karbit a gyári francia csoda Gurtner helyére, aminek a legkisebb belso átméroje mindössze 12mm. Az új karbi a többi csetresszel együtt pár hetet pihent a konyhapulton arra várva, hogy minden második nap gyönyörködjek benne, és hogy végre idom legyen foglalkozni vele.
Utóbbi a két ünnep között végre be is következett. Ismét örültem, hogy mennyire egyszeru egy robogót szerelgetni és tuningolni annak ellenére, hogy szinte az összes csövet szabnom/cserélnem kellett.
Egyetlen dologba tört bele a bicskám, és az a légszuro háza volt. Malossi katalógusa szerint egy az egyben fel kell mennie a Dellorto-ra a gyári háznak, de ez a karbi formája, az utólagosan beépített manuális szivató és a blokkon lévo felfogatási pozíció miatt lehetetlen volt. Nem is akartam rajta kendácsolni, hiszen lehet kapni ehhez a porlasztó típushoz kicsi direktszurot, amiben cserélheto a szivacs. Ilyet vettem, passzolt is szépen. Kapott egy kétrétegu szuro belsot, ami a gyárival összehasonlítva is effektívebbnek tunik.
Ami még külön extra volt, és azonnal beleszerettem az utólagos átlátszó úszóház a karbihoz. Baromi jól néz ki, és a hibakeresést is megkönnyíti, hogy látja a user, jutott-e benya a cuccba. További elony, hogy az úszószint állása is egy egyszeru ránézéssel ellenorizheto, ezen kívül egy dugó kézi kitekerése után cserélheto a fofúvóka, nem kell leszedni az egész úszóházat hozzá. És ennek már hasznát is vettem a hangolásnál.
Na igen, a hangolás. 2T motoroknál ez eléggé kritikus, mert ha nem kap megfelelo arányú benzin/olaj/levego keveréket, akkor simán besülhet a motor. Ezen kívül a karburátor alapértékekre van beállítva gyárilag, ami 99,9%, hogy nem megfelelo az aktuális motorra, és rengeteg paraméter van, amit lehet hangolni. Ilyen a fofúvóka, alapjárati fúvóka, szivató mérete, a súbertu formája és pozíciója, a tolattyú letörése, a keverék és alapjárati csavar, stb-stb. Persze ez összhangban a légszuro, kipufogó párossal. Ami macera, hogy mindent egyenként kell állítani, majd próbálni, illetve gyertyaképet nézni, hogy tudjam, mi javít, mi ront. :) Számomra most úgy tunik, hogy ez egy neverending story, és a teljesen optimális megoldás megtalálása esélytelen. Egy egész jó kompromisszumos verzió már van. Meglátjuk, hogy a gyertyakép is ezt igazolja-e? Jelenleg minden fordulaton húz, mint a barom, végre sem tunik rossznak. Egy kicsit mintha sokat kapna, de inkább többet, mint kevesebbet a kenés miatt. No meg az elso próbálkozásnál 20km/h volt a max végsebesség az eltúlzott fofúvóka miatt. Ahhoz képest jó vagyok, hogy legalább már leforog szépen. :)
Azért majd finomhangolás, meg tesztek lesznek dögivel. De érzésre már van olyan állapotban, hogy holnap be merjek jönni vele melóba. :) És úgy tunik az automata szivatóval való küszködésem is megszunt, hiszen az már nincs többé. :)
Úgyhogy elégedett vagyok teljesen most, a hosszútávú tapasztalatok meg majd jönnek.

A dugattyú meg én is elkenődtünk

Mostanában az irgalmatlan pesti dugót kerülve inkább robogóval közlekedek. Mivel kölyköm született, és hűvös is az idő ősz környékén, így a biztonság és melegentartás jegyében beszereztem némi felszerelést, ami rengeteg utánajárás, tesztek olvasása és tanácskérés után következett. (Köszi Szudas!) Vettem egy protektoros kabátot, egy téli kesztyűt, térdmelegítőt, maszkot és egy rendes márkájú, zárt sisakot a jelenlegi gagyerák, nyitott helyett. Az új sityakon a minőség kívülről nem látszik annyira, hanem inkább a saját stílusom köszön vissza. :) Ezen kívül még előkapartam a régi kötött zoknimat, amit még anno Réka nagymamája készített nekem. Valami brutálmeleg. Ebben a kombóban 4-5°C –ig teljesen jó vagyok azon a 17km-es úton (kb. fél óra), amit a munkába menet töltök egy irányba.

Miután eltapsoltam majdnem a robogó árát a fentiekre, na akkor jött az, amire egyelőre még nem számítottam. Megállt alattam a cucc.
A helyszíni szerelést hamar lezártam azzal a tapasztalattal, hogy a „minőségi” robogós gyertyakulcsom nyelét körbetekertem saját maga körül. Jöhetett egy kellemes 3km-es tolás, ami azért volt kifejezetten jó, mert ezt még időre is kellett végrehajtanom, így nem pihenhettem meg minden sarkon.
:)

A robin a hibakeresés szokásos fázisait nyomtam végig, bár 2T-ben nem vagyok annyira otthon, de túl bonyolult nem lehet, gondoltam. Nehezítette, hogy kb. napi 1 órát tudtam max rászánni.
Szikra volt, benya volt. Kompresszió, na az nem vóóót. 3,5bar-t mértem, de a hengerfejet levéve nem láttam túl sok extrát, így tömítéscserével próbáltam abszolválni, hátha. Nem jött be. Gondoltam még a membránra is azután, hogy kigugliztam annak a szerepét, mert számomra eddig egy ismeretlen alkatrésznak számított. De a szívóoldalon is minden rendben volt. Bencének, akinek a sok segítségét ezúton köszönöm, sem volt egyéb ötlete már, csak a motor bele, így "örömmel" lehúztam a hengert. És láss csodát megleltem a hiba okát: felkenődött a dugattyú a hengerfalra. Mindezt olyan jól csinálta, hogy a megolvadt gyűrűhorony ráolvadt a gyűrűre, beleszorította azt a horonyba, így a gyűrű nem feszült neki a hengerfalnak. Szupcsi. :)
Az ok még kérdéses. Valszeg széthajtottam a digitális vezetésemmel, mert 4600km-nél nem kellene még ilyennek történnie. De a gyertya is okozhatta, ami 4000km-t futott ugyan összesen, de okádékul nézett ki. Simán lehetett öngyulladás a rárakódott dzsuvától, vagy letört belőle egy darab. A gyenge kenés is lehetett a ludas, bár az olajpumpa működik, mondjuk állítási lehetőség semmi nincs rajta. Mostmár inkább adok az üzemanyaghoz is 2T olajat a biztonság kedvéért.
De azért kicsit bosszantó, mert rendszeresen minőségi benzint tankolok, és a méregdrága Repsol szintetikus olajat ömlesztem bele…

A megoldás elég kézenfekvő volt, beszereztem egy tunnnying Malossi hengerszettet a hozzávaló NGK Irídium gyertyával. Utóbbit azért emeltem ki, mert ilyen drágán még soha nem vettem gyertyát. Ez volt előírva hozzá.
Tömítésekkel, csövekkel, bilincsekkel egészült ki még a szeretetcsomag, és egyben át is néztem mindent, ami a motor motorjával kapcsolatos. A szerelés a rendkívüli egyszerűsége miatt szinte élményszámba ment. Pláne azután, hogy mostanában viszonylag keveset garázsoltam. Az egyetlen számomra érthetetlen dolog az volt, hogy az én vasamhoz való tűgörgős kosár miért nem volt összeszerelhető? Szoros volt. Valószínűleg a dugattyúcsapszeget lefagyasztva könnyen össze tudtam volna rakni, csak féltem a későbbi szorulástól (attól mindig félek :)
), így visszaraktam a gyári, de hibátlannak tűnő csapszegcsapágyat.

A végeredmény perfekt lett. Megoszlanak a vélemények a bejáratásról, én azért tartottam az oldschool kb. háromnegyed órás alapjáratot, majd utána überfinoman elindultam vele. Erő van benne, de nyélgázt, és nagyobb sebességet még nem kapott. Adok esélyt neki a bejáródásra, és finoman használom (egyelőre ;) ). Most jár az egész 60km-nél.

A gyári dugattyút pedig elpucoltam, remek váltógomb lesz belőle a Polskiban. Polírt direkt nem toltam rá, hogy emlékezzek arra, hogy milyen széthajtani valamit. ;)

 

Ütős gumi

A Peu robogót közel 1 éve vásároltam, és a tavalyi nyarat végigpöfögtem vele. Ezalatt sok apró dolgot csináltam vele, szerencsére egy sem a "lerobbantam jajjajajajaj" kategória volt, inkább az ápolás és karbantartás jegyében végeztem a munkálatokat.
A legutóbbi, és sajnos utólag azt kell mondjam az eddigi legnagyobb volumenű esemény a gumicsere volt, aminek talán az utolsó felvonását nyomom.
A szomszédos utcánkban van egy kellemes S kanyar csúszós aszfalttal, ami néha poros. Ez polskival gyakran "véletlen" keresztbe csúszást jelentett régebben, de robogóval mindig óvatos voltam. Egyszer mégis sikerült kb. 2km/h-val elcsúsznom, és végignyalni pár métert a placcon, ami testtel érintkezve mégsem olyan csúszós. A mocin szerencsére semmi nem látszott, rajtam viszont annál inkább, úgyhogy letámasztottam a gépet, és mentem fel lemosni a vért. Na akkor megfogadtam, hogy idén tavasszal lecserélem a gyári 11 éves gumikat, amiben csak kb. 1000km lehetett akkor, de kőkemény volt.
Mivel valami jó gumit akartam, így megkérdeztem motorhoz durván értő Szudas barátomat, és lett 1-2 típus, amiből én végülis a Metzeler ME7 Teen típust választottam. Na itt kezdődött a szopóroller.
Az első dolog, ami meglepett, hogy robogóról nem is olyan könnyű leszedni a kereket, az első kör 2 órámba került, mire remek logikámmal rájöttem, hogy a Peuról le kell venni a kipufogót, máshogy nem megy.
Boldogan jöttem el a motorgumistól az új gumikákkal, amelyek vaj-puhasága össze sem hasonlítható az előzővel. A kerekek felszerelése után viszont erős rázást éreztem, és ez kezdett aggasztani, hiszen már 20km/h-nál is megjelent. Úgyhogy a gumis felé vettem az irányt, de szombat volt, és akkor a motorgumis srác nem volt bent. Semmi gond, időpont hétfőre, majd leszereltem újra a kerekeket (és a kipufogót) itt már 20 perc alatt.
A görgőket padra felrakva és megpörgetve lüktetett mint az állat, viszont a felniken nem láttuk ugyanezt. Ok. Szar a gumi. Garanciába megreklamáltuk, és vártam az újakat. A gond kb. akkor tetőzött, amikor már a műhely vezetője hívott, hogy "Gábor, az új gumik is ráznak, viszont a felnidben semmi hiba nincs. Próbából felraktunk egy Contit, az is lüktet, meg még valami más típust, de az is. Nem tudjuk, mi van ilyenkor. Megálltunk." Ezután néhány kör következett a gumisnál, hosszas tanakodás, ötletelések, stb., már ott tartottunk, hogy a műhelyvezető már az otthonról hozott sütiből kínált. :) A rázás valódi okát azóta sem tudjuk. Állítólag van olyan, hogy bizonyos gumi bizonyos motorokon egyszerűen szar. Az egész történet vége az lett, hogy felkerült egy Dunlop Scootsmart szett (ez volt a másik minta, ami tetszett), mivel padon az rázott a legkevésbé, de egy nagyon minimális azért van az elsőben. Ez sem volt egyszerű, mert itt is rendelgetni kellett, mert nem volt pont méret. Úgy tűnik, hogy kihoztuk a legjobbat a helyzetből, remélhetőleg robogón ez már nem fog érződni, meg talán bekopik. Meglátjuk. A kerekek egyelőre felszerelésre várnak, de most az időjárás sem alkalmas egy próbakörre...
A slusszpoén az egészben az, hogy a gumi mérete vetekszik a polskiéval: előre 120/90 R10, hátra 130/90 R10.
Mindenesetre a legnagyobb tiszteletem a Méta utcai Taylorgumi műhelynek, akik ritka türelemmel és korrektséggel kezelték a helyzetet (meg engem).

Update: Közben már jópár km belekerült a gumikba. Minimális ütés érződik néha, de ez mostmár az élményt és a stabilitást nem rontja. Tapadása pedig ég és föld az előzőhöz képest. :)