Azt hiszem eljutottam oda, hogy megírjam újra azt a blogot, ami 1-2 hónapja már kitörlődött egyszer. Meg most Róbertgida autóvásárlásán is felbuzdultam egy kicsit.

Szóval! Októberben teljesült a 2 éve tervezgetett vágyam, hogy végre legyen egy kúposom. Fél éven át tartott az alkudozás, de a végén csak sikerült, és egy 27000km-t futott, gyári fényezésű, bár nem teljesen makulátlan, 81-es kisautó gazdája lettem.

De hogyan is vegyünk kúpost ész nélkül?

-Nézegess az interneten évekig szép kúposok után! A legjobb, ha Budapesttől minél távolabb találsz egyet.

-Menj el megnézni, és derüljön ki helyben, hogy újra volt fújva már a kocsi. A tulaj előzetesen mondjon mást, és mikor bebizonyítod neki, még akkor se engedjen az árból!

-Rágj be, hagyd ott a kocsit, hogy egy hét múlva megbánhassad az egészet!

-Nézegess más kúposakat, egy halovány térkép alapján menj el Gyula barátoddal megnézni egy újabbat! A mutatós fotók ellenére legyen olyan szinten szétrohadva az alja, mint amilyet még nem láttál!

-Javasoljon egy ismerős ismerőse egy szép, gyári állapotú autót! Menj el ismételten Gyulával, hagyatkozz a GPS-re, és lehetőleg kelj korán! A házhoz érve tudatosuljon bennetek, hogy az előző kocsit jöttetek újra megnézni! Anyázz, vigyorogj hülyén, és égjél a tulaj meg a lánya előtt!

-Majd nézz ki használtautó.hu –n egy 400-ért hirdetett kúpost (amit megveszel, de ekkor még nem tudod)! Hívd fel mondván, hogy ennyiért úgysem hívja fel senki! Alkudj arcátlanul!

-Természetesen legyen ez is vidéken!

-Várj addig a megnézéssel, míg egy „kedves” ismerős addig hergeli a tulajt, hogy egy veterán polski mekkora érték, míg az előzetesen alkudott ár dupláját akarná kérni!

-Ennek ellenére indulj el megnézni!

-Amikor már ott vagy Kecskeméten, és nem találod a házszámot, hívd fel a tulajt, és derüljön ki, hogy a furcsán ejtett szavakat összekeverted! Tudatosuljon benned, hogy az nem „kocsiért” szó volt a beszélgetésetekben, hanem „Kocsér”, a falu neve, ahol a kisautó van. Lehetőleg legyen távolabb ez Kecskeméttől, és legyen hiábavaló minden igyekezeted, végeredmény képpen esőben és sötétedés után nézd meg az autót!

-Látszódjanak rajta az apróbb hibák, bizonytalanodj el, és ajánlj fel egy egyébként korrekt árat, amire a tulaj mondjon nemet!

-Hagy ott az autót, kattogj a dolgon hetekig-hónapokig!

-Hívd fel a tulajt, majd félév után, és tudd meg, hogy mégsem adja el a kocsit, mert a húga fogja szétqrni, már megvan rá a téligumi.

-Tegyél le teljesen a dologról!

-Vegyél másfél Vespát, és cseszd el az összes félretett pénzedet!

-Közvetlenül utána hívjon fel a tulaj, hogy mégis viheted a kocsit, meggondolta magát!

-Miután összeszedegetted a gubát, menj le Rékával, Erikával és Soma barátoddal a kocsiért! Előtte nézegessed még egy kicsit a régebbi fotóidat a kocsi hibáiról, és bizonytalanodj el teljesen!

-Üssön mellbe a látvány, hogy világosban/napsütésben kicsit szebb az autó!

-Írjátok meg a papírokat, néhol b@sszátok is el, és lehetőleg a félig szakadt ékszíjú autóval mindenképpen késő este, sötétben indulj el Pestre! A legjobb, ha 2006-ban lejárt már a műszakija a kocsinak, és Üllőnél rendőrrazzia is van.

-Mindezek végén: ÖRÜLJ!!!!

 

Nagyjából így történt a vásárlás októberben, utána 1 nappal már csont nélkül ment át a kiskocsi a műszakin, és 2 hét szabi következett, mialatt igyekeztem rendberakni az autót, de még utána jónéhány éjszakába nyúló hibajavítás következett, tehát a mostani állapot kb. 1 hónap intenzív munka eredménye. Még mindig van rajta csinálnivaló azért, de egyre jobban imádom a kisöreget.

Amiket megcsináltam rajta:

-vastagon rászáradt sár lepucolása alulról, majd alvázvédelem

-apróbb festékhibák, kőfelverődések lejavítása

-ablakok kiszedése, keretek tisztogatása

-teljes üregvédelem

-autó mosása, törölgetése, átpolírozása, waxolása

-beltér kipakolása, szőnyegek és az összes többi dolog tisztítása, padlólemez végigpucolása (3nap)

-csomagtér teljes kipucolása (3nap)

-motortér felületes kimosása

-vezlánc csere, olajcsere, beállítás, motortartó bak csere, csavarok pótlása, légszűrő

-2 gumi a másik kettő új mellé (köszi Bence)

-akkucsere a nem belevaló méretű miatt (köszi Soma)

-króm ablaktörlő lapátok eszkábálása

-meg még ami nem jut eszembe

Ráfeküdtem rendesen a Vespa témára mostanában.
Réka segítségével szétkaptuk a motort/váltót. Kiszedni baromi egyszerű, kb. 2 csavar, bovdenek lekötése, és lent van a teljes erőforrás, hajtás, hátsó lengőkar, rugó, gátló.
A belseje azért bonyolultabb, de még talán így is össze tudnám valahogy rakni.
Elpucegáltuk, bedobozoltuk szépen a dolgokat. Csajosnak köszönet, hogy ismét igénybevehettünk a garázsa előtt egy 2 négyzetméteres betonplaccot!
Végeredmény: henger-dugó-gyűrű kuka, 1-2 csapágy szar, kuplung kuka, tömítések-szimmeringek kukák.

Közben jött egy olyan dolog, hogy vásároltam még egy szétszedett Speciált, hogy mi a retkes >#@#>@&-nak, azt nem tudom.
A csomagban volt egy üres bódé, ami nem a legszebb szintén, de évjáratra 1972-es, jóformán az összes alkatrésze, egy csomó új cucc, illetve ami a legfontosabb: egy 125cm³-es PK motor. (A PK egy újabb szériája a Vespáknak, a 70-es évek végétől gyártották a 90-es évekig.)
Osztottam/szoroztam, és az 50-es eredeti motorra kb. egy kilot röhögve rá lehetne költeni, hogy normálisan lehessen használni Pesten. Nagyobb henger, nagy karbi, sportkipu, hosszabb áttétel, meg még amik kötelezőek: csapágyak, tömítés, szimmeringek, gyári kuplung, stb. Úgyhogy beláttam, inkább a 125-ös blokkba kell beruházzak. Bekattantam, nem tudok mit tenni.

A dolog amilyen kő egyszerűen indult, most már kezdem úgy látni, hogy nehezebb berakni ezt az egyező márkájú, de típusidegen mocit, mint a polskiba a 903-as Fiatot.
Kell a motorra nagyobb hengerburkolat, szívócsonkot kell hajlítani, vagy beszerezni egy harmadik típusú Vespáét, kipufogóra kell valamit kitalálni, vagy az is egy harmadik típusé lesz, a teljes motort átvezetékelni, mivel a Special még 6V-os, de az új motor már 12. Ehhez trafót, feszültségszabályozót beszerezni, stb-stb.
És akkor még jön az, hogy kellene tudni, hogy a motor működik-e, vagy sem? Kompresszió van ugyan benne, de egyelőre megbontani nem akartam, csak átpucolni, így nem tudom, hogy kuplung, váltó, csapágyak, tömítések, egyebek milyenek. Mondjuk a tömítések tuti halottak, mert kb. egy centi vastag olajsár volt körben a motoron, ami 4 órás intenzív pucolást eredményezett.
Úgyhogy jelenleg itt állok a dologgal.

Egy segítőkész Vespás fórumozó mondta, hogy a polskimból ítélve ennél a mocinál is hamar elkezdődik majd a felújítás, meg a tuning. Akkor még egy 'majd 10 év múlva' kifejezéssel az arcomon röhögtem a dolgon, de most valami valóban elkezdődött. Kellett ez nekem? :(
>#@>xc!%++/%"£$ßxyc....

Az elmúlt egy hónap történéseit dokumentálnám először műszaki, másodsorban találkozók szempontjából.

Az autón nem sok dolog változott ezidő alatt, csak néhány apróság került beszerelésre.
Bedobtam a Robi által szerzett átbeszélő szerkezetet. Nemes egyszerűségére való tekintettel nem bíztam benne, hogy használható lesz, de kellemesen csalódtam, hiszen nagyon jól használható dolog, végre nem kell kiabálni a kocsiban.
Jah, természetesen előtte még felszereltem a Proex kiput a 850-es dob helyett, mert az az igazi. A leömlő részt áttekertem hővédő bandázzsal, amit Milántól kaptam. Jó, mert közvetlenül leállítás után is hozzá lehet így érni a kipucsőhöz különösebb égési sérülések nélkül, és elvileg a motort is megkíméli a cső hőjétől.
Bekötöttem a BIS hűtő hőgombáját is, de meg kellett állapítsam, hogy valami miatt nem üzemel, így a hűtőventi még mindig kézi kapcsolású sajna...

Időközben beszereztem néhány használhatatlan szir-szart is, ezek közül kiemelendő a 12"-os alufelni, amiből 3 db van ugyan, de kimondottan jutányos áron kaptam meg.

Lajoska már régebben vásárolt nekem egy motort Salgótarjánból, ami most Tibeeeeeeeee és a Fusion segítségével szombaton elvándorolt hozzám Pöstre. Ezúton is nagy köszönetet szeretnék mondani mindkettejüknek!!!!!!!!!!!!!
Ez a tény meg is adta a pünkösd hétfői elfoglaltságunkat, ismét rávettem Rékát egy motorpucolásra.
A motor érdekes volt, mert Abarthként árulták, viszont 903-as motorkódja volt, és feltűnően olcsó volt az ára is. Nem tudtam pontosan mire számítsak, de így utólag nem bántam meg, hogy bevállaltam a rizikót, mert elég sokmindent tudok belőle használni. Szelepfedél, hengerfej, lendkerék, kissé barmolt gyújtás, veztengely az Abarthé volt, utóbbi ráadásul sokkal jobb állapotban van, mint a sajátom. A karburátorban nem vagyok biztos, de arra is megvan az esély, hogy szintén Abarth, majd át kell néznem a Weber számokat.
A főtengely, hajtókar, dugók sajna nem az Abarthé. Illetve ami még egy kicsit csalódás volt, hogy a gyújtáselosztót és olajpumpát meghajtó tengely alja ebben is kopottas. Pedig megvolt a reményem, hogy esetleg ebben olyan lesz, ami teljesen épségben van, mert nagy hiányom van ebből az alkatrészből. Ha van véletlenül valakinek egy ilyenje, azt nagyon megköszönném.

Következő projekt, hogy össze kell írogatni az elmúlt időszakban szétszedett két motor alkatrészeit, szelektálás, majd el kell vinni szakikhoz (gépműhely, homok, szinter, galván), majd ha megvan minden, lassan lehet összerakni az Abarth blokkot.

Kirándulások:
Az autó viszonylag keveset ment mostanság az esős idő miatt, de most vasárnap szerencsére kegyes volt hozzánk az időjárás. Gyáva Gyula barátommal (ezzel még tartoztam ) ellentétben kockáztattam, hogy elkaphat minket egy zivatar, és elmentünk az Autobiankások által szervezett kirándulásra. Soma, Baz már írt erről, úgyhogy csak őket tudnám ismételni, hogy nagyon jó buli volt kocsizással, szalonnasütéssel, hajózási múzeummal, macikkal, rétessel, meg iszonyat jófej emberkékkel.
A képeimet itt találjátok az eseményről: http://picasaweb.google.hu/k.gabor126/2010_05_23P126A112Kirandulas#

Utólag még megemlíteném, hogy kimentünk május elsején a Közlekedési Múzeumhoz is a Szoci autók talijára, majd onnan leautóztunk Somával, Gyulával és Pocokkal Hortra, ahol a helyi autósnép szervezett egy Trabi-Polski találkozót.

Vasárnapra megígértem azt a járólap vagdosást Rékának, amit eszköz, jármű, vagy hely hiányában hanyagoltunk régóta. Nagyszülőkhöz fuvarozott ki minket Soma, ahol gyors munkával megoldottuk a dolgot. Viszont ha már arra mentünk, összekötöttem a kellemeset a hasznossal (járólap vágás volt a hasznos ), és előkapartam a garázsban régóta pihenő kincsemet, az A112 Abarth motort. Előtte felszerelkeztünk néhány liter benzinnel, ecsettel, meg miegymással. A szétszedés hamar ment, néhány csavarral küzdöttünk, de megadták magukat. A pucolás is viszonylag gyorsan haladt, bár a végefelé már romlott a munkamorál, lehet, hogy a benzingőznek köszönhetően.
Sokmindenre fel voltam készülve, tekintettel arra, hogy a blokk előéletéről csak annyit tudtam, hogy gyakran volt hengerfejes, illetve hogy az utóbbi két év alatt kb. 4-5 fordulatot tett meg a főtengely (http://www.garageblog.net/blog/kg/4060). Mondjuk kompressziót azért még mértem benne régen, az szuper volt, illetve jól ment vele a törött Bianka, de ennek ellenére mindenre számítottam, csak arra nem, hogy széthúzáskor egy szép motorbelsőt kapunk. A belseje egyszerűen gyönyörű volt, a csapágyak sem vészesen kopottak, a dugattyúkról szinte enni lehetett, mert korom alig volt rajtuk. Ezek a tények valszeg a gyakori olajcserének, esetleg az olajhűtőnek köszönhetőek.
Azon is meglepődtünk, hogy az alkatrészek sokkal szebb kidolgozásúak, precízebbek, mint egy sima 900-ason, a rövidebb hajtókarok gyárilag könnyítettek, a grammolási értékek rendre rá vannak írva. Minden csappal kapcsolódik egymáshoz, hogy pontosabb illesztést kapjunk, ilyen pl. a főtengely csapágyak házai, a lendkerék, stb.
Ami hiányzott, hogy egy darab Abarth jelet nem találtunk sehol a blokkon belül, de asszem ezért kárpótolt a nagyobb löketű főtengely gyönyörű kialakítása.
Élmény volt, még nem láttam ilyet belülről.
A sorsa az lesz, hogy folyamatosan alakul, bár a műszaki megoldások még kavarognak a fejemben, és azért van rajta olyan alkatrész, amivel foglalkozni kell (olajpumpa meghajtás, veztengely), de idő mint a tenger, így apránként haladni fog.
Rékának, Somának nagyon köszönöm a segítséget, nagyon jó volt, hogy velem fürödtek az olajsárban! A késő este bekapcsolódó Gyuszinak is köszi, hogy nem hagyta ellaposodni a bulit, és meglátogatott minket!

Bloghiányom van, úgyhogy rögzíteném azt a néhány apróságot, amit még 1 hete eszközöltem a Zsigán.
Felni: Pécsre érkezve az első dolgom volt ránézni a garázsban veszteglő vasra. "Örömmel" konstatáltam, hogy az állásban az egyik gumi leeresztett, így kibányásztam az aktuális pótkereket. Választási lehetőségem nem volt, maradt az a kályhaezüsttel taknyolt felni, amit még egy kevéskilométeres Ladáról szedtünk le a bontóban a szinte új gumija miatt. Hirtelen ötlettől vezérelve gondoltam megnézem, mi van a kályhaezüst alatt, rontani már úgysem tudok rajta. A nitróhígítós próbát szemfelcsillanás, és kb. 3 óra nitrózás-ecsetelés-dörgölés-törlés követett. A felni gyári festése szinte hibátlan állapotban megmaradt a kályhaezüst alatt. Az öreg bácsi tulaj biztos a kor divatjának hódolva pingálgatott az otthoni radiátorról megmaradt ezüst festékkel az egyébként tökéletes gyári kerékre. Baromi boldog voltam, remélem, hogy a másik tartalék felni is ilyen állapotú lesz a mosogatás után.
A finom illatú munkáról kép nem készült, túl jól éreztem magam hozzá , viszont a végeredmény látszik a fotókon, a bal első kereket kell intenzíven figyelni.

Beltér: Végre erre is jutott idő. Tiszta külsőhöz tiszta belső illik. A porszívózást teljes takarítás folytatta, aminek során egy egész gigapakk műszerfalápolót elkentem szinte mindenhova. Ablakpucolás után az ajtót szigorúan becsuktam, hogy egy porszem se menjen be.

Fagyálló: Mivel a garázs, ahol a telet szeretné a 2101 átvészelni, az nem fűtött, és nekem már fogalmam sincs, hogy milyen %-os, hány fokos fagyálló volt a motorban, így jobbnak láttam leengedni a löttyöt, ami amúgy sem hátrány néha. Szőr és Pallagi kolléga a fuvarozgatásunk előtt hozott nekem fagyállót, így ez a feladat is le volt tudva.

Közben rájöttem, hogy faszért írogatok itt, amikor a mai napon még érvényes az útvonalengedélyem a Polskira. Mentem autózni.