Ráfeküdtem rendesen a Vespa témára mostanában.
Réka segítségével szétkaptuk a motort/váltót. Kiszedni baromi egyszerű, kb. 2 csavar, bovdenek lekötése, és lent van a teljes erőforrás, hajtás, hátsó lengőkar, rugó, gátló.
A belseje azért bonyolultabb, de még talán így is össze tudnám valahogy rakni.
Elpucegáltuk, bedobozoltuk szépen a dolgokat. Csajosnak köszönet, hogy ismét igénybevehettünk a garázsa előtt egy 2 négyzetméteres betonplaccot!
Végeredmény: henger-dugó-gyűrű kuka, 1-2 csapágy szar, kuplung kuka, tömítések-szimmeringek kukák.

Közben jött egy olyan dolog, hogy vásároltam még egy szétszedett Speciált, hogy mi a retkes >#@#>@&-nak, azt nem tudom.
A csomagban volt egy üres bódé, ami nem a legszebb szintén, de évjáratra 1972-es, jóformán az összes alkatrésze, egy csomó új cucc, illetve ami a legfontosabb: egy 125cm³-es PK motor. (A PK egy újabb szériája a Vespáknak, a 70-es évek végétől gyártották a 90-es évekig.)
Osztottam/szoroztam, és az 50-es eredeti motorra kb. egy kilot röhögve rá lehetne költeni, hogy normálisan lehessen használni Pesten. Nagyobb henger, nagy karbi, sportkipu, hosszabb áttétel, meg még amik kötelezőek: csapágyak, tömítés, szimmeringek, gyári kuplung, stb. Úgyhogy beláttam, inkább a 125-ös blokkba kell beruházzak. Bekattantam, nem tudok mit tenni.

A dolog amilyen kő egyszerűen indult, most már kezdem úgy látni, hogy nehezebb berakni ezt az egyező márkájú, de típusidegen mocit, mint a polskiba a 903-as Fiatot.
Kell a motorra nagyobb hengerburkolat, szívócsonkot kell hajlítani, vagy beszerezni egy harmadik típusú Vespáét, kipufogóra kell valamit kitalálni, vagy az is egy harmadik típusé lesz, a teljes motort átvezetékelni, mivel a Special még 6V-os, de az új motor már 12. Ehhez trafót, feszültségszabályozót beszerezni, stb-stb.
És akkor még jön az, hogy kellene tudni, hogy a motor működik-e, vagy sem? Kompresszió van ugyan benne, de egyelőre megbontani nem akartam, csak átpucolni, így nem tudom, hogy kuplung, váltó, csapágyak, tömítések, egyebek milyenek. Mondjuk a tömítések tuti halottak, mert kb. egy centi vastag olajsár volt körben a motoron, ami 4 órás intenzív pucolást eredményezett.
Úgyhogy jelenleg itt állok a dologgal.

Egy segítőkész Vespás fórumozó mondta, hogy a polskimból ítélve ennél a mocinál is hamar elkezdődik majd a felújítás, meg a tuning. Akkor még egy 'majd 10 év múlva' kifejezéssel az arcomon röhögtem a dolgon, de most valami valóban elkezdődött. Kellett ez nekem? :(
>#@>xc!%++/%"£$ßxyc....

Vasárnapra megígértem azt a járólap vagdosást Rékának, amit eszköz, jármű, vagy hely hiányában hanyagoltunk régóta. Nagyszülőkhöz fuvarozott ki minket Soma, ahol gyors munkával megoldottuk a dolgot. Viszont ha már arra mentünk, összekötöttem a kellemeset a hasznossal (járólap vágás volt a hasznos ), és előkapartam a garázsban régóta pihenő kincsemet, az A112 Abarth motort. Előtte felszerelkeztünk néhány liter benzinnel, ecsettel, meg miegymással. A szétszedés hamar ment, néhány csavarral küzdöttünk, de megadták magukat. A pucolás is viszonylag gyorsan haladt, bár a végefelé már romlott a munkamorál, lehet, hogy a benzingőznek köszönhetően.
Sokmindenre fel voltam készülve, tekintettel arra, hogy a blokk előéletéről csak annyit tudtam, hogy gyakran volt hengerfejes, illetve hogy az utóbbi két év alatt kb. 4-5 fordulatot tett meg a főtengely (http://www.garageblog.net/blog/kg/4060). Mondjuk kompressziót azért még mértem benne régen, az szuper volt, illetve jól ment vele a törött Bianka, de ennek ellenére mindenre számítottam, csak arra nem, hogy széthúzáskor egy szép motorbelsőt kapunk. A belseje egyszerűen gyönyörű volt, a csapágyak sem vészesen kopottak, a dugattyúkról szinte enni lehetett, mert korom alig volt rajtuk. Ezek a tények valszeg a gyakori olajcserének, esetleg az olajhűtőnek köszönhetőek.
Azon is meglepődtünk, hogy az alkatrészek sokkal szebb kidolgozásúak, precízebbek, mint egy sima 900-ason, a rövidebb hajtókarok gyárilag könnyítettek, a grammolási értékek rendre rá vannak írva. Minden csappal kapcsolódik egymáshoz, hogy pontosabb illesztést kapjunk, ilyen pl. a főtengely csapágyak házai, a lendkerék, stb.
Ami hiányzott, hogy egy darab Abarth jelet nem találtunk sehol a blokkon belül, de asszem ezért kárpótolt a nagyobb löketű főtengely gyönyörű kialakítása.
Élmény volt, még nem láttam ilyet belülről.
A sorsa az lesz, hogy folyamatosan alakul, bár a műszaki megoldások még kavarognak a fejemben, és azért van rajta olyan alkatrész, amivel foglalkozni kell (olajpumpa meghajtás, veztengely), de idő mint a tenger, így apránként haladni fog.
Rékának, Somának nagyon köszönöm a segítséget, nagyon jó volt, hogy velem fürödtek az olajsárban! A késő este bekapcsolódó Gyuszinak is köszi, hogy nem hagyta ellaposodni a bulit, és meglátogatott minket!

Pótolnám az elmaradt blogolásokat, eléggé sokminden történt. Hogy ne legyen annyira uncsi, és ne kezdjen el korhadni az ujjam a sok írástól ezért csak tőmondatokban ragadnám meg a lényeget.

Saját autóm:
Kaptam nelásskirácsot, a régi emlékek miatt lehet időnként felrakom.
Szintereztettem, fényeztem rengeteg elemet, a futómű lassan összerakhatóvá válik.
Kovácsoltattam rugókat, illetve galvanizáltattam a csavarokat, ezek még Hollónál vannak, akinek ezúton is nagyon köszönöm a segítségét, hogy képes rohangálni a szarjaimért.
Vásároltam rengeteg csavart, illetve az elektromos szereléshez szükséges alkatrészeket. Lassan már tényleg csak rakni kéne összefelé...

Réka autója:
Kicseréltük az első tengelycsonkokat nem kis munka árán, illetve megállapítottuk, hogy a futóműnek megérett a teljes cseréje. Nagyrésze már megvan, csak annak is neki kellene állni.
Réka egymaga kicserélte a lökhárítóit BIS-re, ügyes vót.
Felkerültek a régi alufelnik mostmár normális csavarokkal, illetve megjavíttattuk az eresztő (szilikopasztával kikent ) gumit.
Bekerültek a vadi új Bimarco ülések, ebből következően a vezetési élmény iszonyat megnőtt. A következmény az, hogy mégkevésbé tudok normálisan közlekedni az autóval, így próbálom kerülni azt.

Sárga polski javításra:
Nem kis munkával végülis tegnap generáloztuk a motorját Gyulával. Ennyire retkes motort még életemben nem láttam. A 2. olajcsere után is a leengedett olaj tele volt "metálszemcsékkel", mint egy jó fényezés. Az egész motort többször ki kellett mosni, illetve pár csapágy, veztengely, gyűrűk, olajpumpa volt a cserélendő alkatrészek között. Itt jegyezném meg, hogy mindenképpen érdemes olajat cserélni normális időközönként, és rendes olajat beletölteni, illetve pucolni az olajszűrőt. Aki ezt nem teszi meg, az ne várjon túl hosszú élettartamot a motorjától. Remélem lesz aki megfogadja ezt a tanácsot, mert nekem fájt ahogy ez a motor kinézett.

Ismét voltam GÉPMŰHELYben, és el is hoztam a cuccaimat.
A hengerfejem fel lett újítva, 1mm-t síkolva, illetve a blokkból húztak még le egy picit, hogy tuti sík legyen.
A blokkot elvittem homokoltatni, illetve a többi cuccot üveggyöngyöztetni. A végén a motor kapott egy alapozást, fekete bázist, és matt lakkot. Remélem bírni fogja a festés.

Tegnap munka közben a barátaim addig hívogattak, amíg el nem mentem Velük a szoborparkba. Élmény volt, és nagyon szép idő.

A kirándulás és a blokkfújás után úgy döntöttünk, hogy kiszedjük Réka motorját, hogy kicseréljem harmadszorra is a szimmeringet, de kiderült, hogy nem amiatt ömlik belőle az olaj. Amikor felperselyezték a veztengelyt a gépműhelyben, új záródugókat gyártottak a blokkba, és azokon át spriccel az olaj, mivel nem zárnak jól... Hurrá! :( De legalább megvan a hiba.

Rengeteget fotóztam a hétvégén.


Ma pedig Hollóval bontóztunk 850-es termosztátházat, illetve Lacinál (Polimpex) vettem 1-2 használati cikket (tömítések, stb.)

Ui: A 13. képen Zsoltinak nem volt hányingere.

Voltam ma a gépműhelyben......
Gyulával elfuvaroztuk a hengerfejemet és a blokkomat apróbb csinosításra.
Nem igazán nagy hír, de az egész hétvégi szívás miatt csak megér egy bejegyzést.
Szóval az egész előzménye, hogy szombat-vasárnap szétszedtük darabokra a blokkot, és mindent elpucoltunk, bedobozoltunk. Persze nagyszülőknél csináltuk a retkesebb melót, hogy ők is örüljenek, és vasárnap este kisebb dobozokban hazaszállíthassuk a tiszta 900-ast.
A pucolásban segítségem Réka volt, ezúton is köszönöm.
Végeredmény: 1 doboz gumikesztyű, 6 liter benzin, 1 csomag törlőkendő, és rengeteg doboz minusz.
Az egész kiindulópontja a hétvégi tali volt, ahol mehettem Robi autójával egyet, ami gecire ment, majd még Pesten gyorsulgattunk egy rövidet a Auchan parkolóban Zsoltival és Gyulával, ekkor jött meg a kedvem, hogy neki kéne állni végre a motoromnak.
Az utolsó lapátot az tette rá, hogy vitt Dudás Jani (DJ) trabantos barátom is egy körre, és egy 100 lóerő körüli Trabant igencsak tud menni...